Ascher Oszkár

Ascher Oszkár (Budapest, 1897. augusztus 20.^[3] – Budapest, 1965. október 25.)^[4][5] Kossuth-díjas magyar színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató, kiváló művész.

Ascher Oszkár
Született	1897. augusztus 20.[1] Budapest V. kerülete
Elhunyt	1965. október 25. (68 évesen)[1][2] Kútvölgyi Úti Oktatókórház[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Balázs Gabriella Mária (h. 1948–1965)
Gyermekei	Ascher Tamás
Foglalkozása	színész színigazgató szavalóművész egyetemi oktató
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1923)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1956)[1] Magyarország Kiváló Művésze díj (1957)[1]
Halál oka	szívkoszorúér-elmeszesedés[2]
Sírhelye	Farkasréti temető (39-2-12)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1921 – 1965
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ascher Oszkár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Ascher Mózes^[6] (1865–1942)^[7] magánhivatalnok és Frőschel Paulina (1869–1929)^[8] fia.^[9] Műszaki pályára készült, a József Műegyetem elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már egyetemi évei idején színészetet tanult Ódry Árpád magánnövendékeként. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is.

Ascher Oszkár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 39-2-12.

1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt.

1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést.

Beszédtanára Szamosi Lajos^[10] hangpedagógus volt, aki speciális módszerével feljavította hangját és beszédét, a másfél éves együttműködés nagy hatást gyakorolt rá. Ascher Oszkár az 1964-ben kiadott Minden versek titkai^[11] című emlékiratában részletesen leírta, hogy mit tanult Szamositól.

Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.^[12]

Felesége Balázs Gabriella Mária volt.

Fiai Ascher Tamás rendező, 2006-tól 2014-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Ascher Zoltán.

Színpadi szerepeiből

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-54 rendező-3.^[13]

Színdarabok

• Hypokritos (Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború)
• Írnok (Jean Anouilh: Euridiké)
• Mr. Willerspoon (Joseph Kesselring: Arzén és levendula)
• Roger inas (Agatha Christie: Tíz kicsi néger)
• 11. számú esküdt (Reginald Rose: Tizenkét dühös ember)
• Jégeső gróf (Gáli József: Erős János)
• Ahunbajev kapitány (Valentin Katajev: Az ezred fia)
• Öregecske (Babay József: Három szegény szabólegény)
• Müller (Szergej Mihalkov: Haza akarok menni)
• Horvai (Mándi Éva: Hétköznapok hősei)
• Karinthy Frigyes: Így írtok ti
• Krutyickij (Alekszandr Osztrovszkij: Karrier)

Irodalmi Színpad

• A Föld ébresztése (1957)
• Új tavaszi seregszemle (1957. április 3.)
• Heltai Jenő irodalmi est (1957. április 23.)
• A Nagyvilág irodalmi estje (1957.április 30.)
• Fényes koszorú (1957. május 5.)
• Villon és kora (1957. június 12.)
• Arany János: Toldi (1957. június 17.)
• Nagy Endre-est (1957. november 9.)
• Csehszlovák költők estje (1957. november 27.)
• Brecht emlékest születésének 60. évfordulójára (1958. január 18.)
• Tajtékos ég (1958. február 19.)
• Kínai költők estje (1958. február 21.)
• Régi szép idők (Gábor Andor-est) (1958. november 11.)
• Nyugat-est (1958. január 2.)
• Nagy Lajos-est (1958. február 4.)
• Petőfi-est (1958. március 15.)
• Népek barátsága (1958. május 20.)
• Ez a harc (1958)
• Az életért (1958. november 6.)
• Babits est (1958. február 4.)
• A barátság ébresztése (1959. február 11.)
• Majakovszkij elmondja életét (1959. február 18.)
• József Attila-est (1959. március 1.)
• Komját Aladár emlékest (1959. március 11.)
• Kosztolányi Dezső-est (1959. április 22.)
• Árad tiszta fényed (1958)
• Ady-est (1958. szeptember 22.)
• Sok téma keres egy szerzőt
• Szállj, költemény! (1961)

Önálló estjei

• Ascher Oszkár Karinthy-estje (1957)
• Ascher Oszkár előadóestje (1958)

Rendezései

• Viktor Tyipot: Nyugtalan boldogság
• Nagy Lajos: Tanyai történet

Főbb művei

• Beszédművészet (1937)
• Láthatatlan színház (Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával, 1941)
• A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1953)
• Kis szavalókönyv (1956)
• Tiszta szívvel. Szép versek szavalókönyve; szerk. Ascher Oszkár, Réz Pál; Móra, Budapest, 1957
• Előadóművész különpróba; Móra, Budapest, 1960 (Úttörő különpróbafüzetek)
• Minden versek titkai. Életrajzi regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964

Filmszerepei

• Teljes gőzzel (1951)
• Rokonok (1954)
• Budapesti tavasz (1955)
• Ünnepi vacsora (1956)
• Hannibál tanár úr (1956)
• Keserű igazság (1956)
• Éjfélkor (1957)
• Micsoda éjszaka! (1958)
• Don Juan legutolsó kalandja (1958)
• Felfelé a lejtőn (1959)
• Álmatlan évek (1959)
• Szerelem csütörtök (1959)
• Pár lépés a határ (1959)
• A megfelelő ember (1960)
• Merénylet (1960)
• Mindenki ártatlan? (1961)
• Isten őszi csillaga (1963)
• Meztelen diplomata (1963)
• Igen (1964)
• Új Gilgames (1964)
• A helység kalapácsa (1965) - tévéjáték

Irodalom

• Horváth Ferenc: Mosoly a pont után. Ascher Oszkár emlékére (Új Írás, 1966. 1. sz.)
• Szécsi Ferenc: Költők tolmácsa (Film Színház Muzsika, 1966. 29. sz.)

Emlékezete

• Ma egy budapesti amatőr színház viseli nevét.
• Molnár Gál Péter megemlékezése születésének 100. évfordulóján.