Attila kardja

Attila kardja, Mars kardja, avagy Isten kardja, Attila hun király legendás fegyvere volt. Jordanes, a történész Priszkosz munkáját idézve meséli el a kard történetét.

A kard leírása

Salamon király uralkodása idején, 1063 őszén Anasztázia anyakirályné azt a díszes szablyát ajándékozta oda Nordheimi Ottó bajor hercegnek, amelyet a magyar királyi udvarban "Attila kardjaként" becsültek.^[1] A Bécsi Szépművészeti Múzeum múzeum "Nagy Károly szablyájának" nevezi. A múzeum szerint egy magyar szablya, a 10. század első feléből.^[2]

A történész Priszkosz azt írja, a következőképpen találták meg: „Midőn egyszer egy pásztor — úgymond — a nyáj egyik üszőjét sántítani látta és a nagy seb okát kitalálni nem tudta, aggódva a vér nyomán ment és végre egy kardra bukkant, a melybe az üsző füvet legelve vigyázatlanul belelépett és kiásván azonnal Attilához vitte. Ez megörült az ajándéknak s a mily merész észjárása volt, ugy vélekedett, hogy az egész világ fejedelméül van rendelve s a harczok hatalma a hadisten kardjával neki adatott."^[3]

A Mars név használata Priszkosz részéről Interpretatio romana azaz “római fordítás”, tehát saját fogalmaival felelteti meg a hunoknál tapasztaltakat. Mivel azonban a hunok nem vették volna át a római istenségek neveit, valószínűbb, hogy az általánosabb „hadisten kardja” nevet adhatták neki. A Han-dinasztia forrásaiból tudjuk, hogy az ázsiai hunoknak, avagy hsziungnuknak volt egy istenük, Cheng Li, amelyet az altaji nyelvekben Tengri alakban ejtenek. A magyar legendák egyszerűen az Isten kardjaként hivatkoznak rá. Priszkosz leírása azért is nevezetes, mert bemutatja, hogy Attila harci eszközként és az isteni kegy jeleként is használta a kardot, mely hozzájárulhatott ahhoz, hogy kiérdemelte az „Isten ostora” jelzőt.

A német Hersfeldi Lambert 1077-ig írt évkönyve szól arról, hogy Anasztázia, Salamon király édesanyja nordheimi Ottó bajor hercegnek ajándékozta Attila kardját hálából, amiért Ottó segített Salamonnak trónra jutni.^[4]

Feljegyezték, hogy ez az a kard volt, amellyel a hunok egykori igen hírhedt királya, Attila a keresztények meggyilkolására és Gallia kiirtására ellenségesen tombolt. Ezt ugyanis a magyarok királynéja Salamon király anyja a bajorok hercegének, Ottónak adta ajándékul, miután fiát ennek sugallatára és erőfeszítésére helyezte vissza a király [IV. Henrik] az atyai királyságába…

– A német Hersfeldi Lampert 1077-ig írt évkönyve^[5]