Az Európai Unió bővítése
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az Európai Unió bővítése az Európai Unió növekedése a hat alapító tagtól a 27 jelenlegi tagállamig (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Dánia, Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Finnország, Svédország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország).
A csatlakozni kívánó tagállamoknak fontos gazdasági és politikai feltételeknek kell megfelelniük (koppenhágai kritériumok), valamint minden tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a csatlakozási kérelmet.
Remove ads
Története
.svg){kind=small}
Kezdetek
- 1950. május 9-én a német származású francia külügyminiszter, Robert Schuman bemutatta előterjesztését az egyesült Európáról, amit Schuman-deklarációként ismerünk. Ezt tekintjük a mai Európai Unió kezdetének.
- 1951-ben az EU előfutárát, az Európai Szén- és Acélközösséget alapították meg a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg), az NSZK, Franciaország és Olaszország.
- 1958-ban a hat ESZAK-tagállam létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, a későbbi Európai Közösséget.
Bővítések
- 1973-ban Dánia,[21] Írország és az Egyesült Királyság[22] csatlakozott (első bővítés).
- 1981-ben Görögország csatlakozott (második bővítés).
- 1985-ben Grönland a hat évvel korábban Dániától kapott önrendelkezési jogával élve népszavazást követően kilépett az EK-ból.
- 1986-ban Spanyolország és Portugália csatlakozott (harmadik bővítés).
- 1990-ben Németország újraegyesült, ezzel a volt NDK területe és lakossága is uniós taggá vált.
A vasfüggöny és a berlini fal megszűnése 1989-ben történelmi lehetőséget adott a későbbi bővítésekre. Az Európai Közösség gyorsan kiépítette diplomáciai kapcsolatait a közép- és kelet-európai államokkal. (Magyarország már 1988-ban felvette a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Gazdasági Közösséggel.) A Phare-program pénzügyi segítséget nyújtott a jövőbeni csatlakozóknak a gazdasági reformjaik végrehajtására.
- 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozott (negyedik bővítés).
- 2004-ben Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott (ötödik bővítés, első rész).
- 2007. január 1-jén Bulgária és Románia, miután 2005. április 25-én aláírták a csatlakozási szerződést, az Európai Unió teljes jogú tagjává váltak (ötödik bővítés, második rész).
- 2013. július 1-jén csatlakozott Horvátország.[23]
- 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.
Remove ads
Tervek
Jelenlegi tagok
Tagjelöltek
Lehetséges pályázók
Tagjelöltek
Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban jelentős ellenállás van Törökország tagságával szemben.
Észak-Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17. óta, azonban a csatlakozási tárgyalások elindítását a Görögországgal való rendezetlen viszonya (elsősorban a korábbi „Macedónia” név miatti vita) okán az utóbbi ország sokáig blokkolta,[24] amihez 2012 decemberében Bulgária is csatlakozott.[25] Miután a névvita 2019-ben megoldódott, a felvételi folyamat is folytatódott.[26] A csatlakozási tárgyalásokat 2022. július 19-én nyitották meg.
Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét, 2010. október 25-én pedig az EU külügyminiszterei felkérték a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére, ami november 24-én meg is kezdődött.[27] A tagjelölti kérelmet 2012 márciusában fogadták el.[28] A tárgyalások 2014. január 21-én kezdődtek.
Montenegró 2010. december 17-én vált tagjelöltté.[29] A tárgyalások 2012. június 29-én kezdődtek.
Albánia 2014 júniusától hivatalos tagjelölt, a csatlakozási tárgyalásokat 2022. július 19-én nyitották meg.
Ukrajna 2022. június 23-án megkapta a tagjelölti státuszt. A tárgyalások 2023 decemberében kezdődtek.[30]
Moldova 2022. június 23-án megkapta a tagjelölti státuszt. A tárgyalások 2023 decemberében kezdődtek.[30]
Bosznia-Hercegovina 2022. december 15-én megkapta a tagjelölti státuszt.[31]
Grúzia 2023. decemberében kapta meg a tagjelölti státuszt.[30]
Potenciális tagjelöltek
További országok
Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai Svájc kivételével az Európai Gazdasági Térséget létrehozó egyezmény részesei, ezek az országok részesei a közös piacnak.
Az Európai Unió 1975 óta együttműködik 77 egykori gyarmati országgal az afrikai, karib és csendes-óceáni régióból az ACP program keretében.
Az Egyesült Királyság 1973. január 1-jén csatlakozott az Unió elődjének számító Európai Gazdasági Közösségbe, majd 2020 január 31-én kilépett.
Remove ads
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozás
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads