Az osztrák–magyar forint pénzérméi

A porosz-osztrák háborúnak az Osztrák Császárság pénzrendszere szempontjából két fontos következménye volt: a kiegyezés, illetve Ausztria kizárása az Egyletből (németül Deutsche Münzverein). A létrejővő Osztrák–Magyar Monarchia ugyan megtarthatta a 45 forintos ezüstpénzlábat (így megmaradt az osztrák értékű forint elnevezés is), de egyleti tallérokat vagy egyleti szabvány szerinti aranykoronásokat nem verhetett. Az amerikai ezüsttermelés fokozódása azonban mindjobban csökkentette az ezüst piaci árfolyamát, ami bizonytalanságnak tette ki az ezüstalapú valutákat. Ez egyre sürgetőbbé tette az aranyalapra való áttérést, így a Monarchia (a dukátok verése mellett) 1870-ben megkezdte a Latin Éremunió szabványa szerinti aranypénzek verését. Az osztrák-magyar veretek egyedülállóak voltak abból a szempontból, hogy az értékjelzést frankban és forintban is feltüntették, a forint névérték azonban nem volt kötelező érvényű. Mindenesetre az aranyalapú valuta névleges aranytartalma 0,72858 (45/62) gramm volt forintonként, míg a törvényes ezüstvaluta 11,111 (100/9) gramm színezüstöt tartalmazott forintonként, tehát az arany-ezüst névlegesen rögzített értékaránya 1:15,3 volt, amely az ezüst értékét 1,25%-kal erősebben határozta meg az arannyal szemben, mint az 1:15,5 arányt használó éremuniós szabvány. Ez az áttérési kísérlet sikertelen volt, az aranyforintok megmaradtak kereskedelmi érmének, melyek elfogadása nem volt kötelező. Az ezüst árfolyamának további esése oda vezetett, hogy 1878 után az ezüstpénzek névértéke meghaladta a bennük lévő ezüst értékét, emiatt 1879-től megszüntették az ezüst szabad veretésének jogát. Az aranyalapra való sikeres áttérést a koronapénzrendszer bevezetése jelentette.

További változást jelentett az 1766-ban bevezetett alfabetikus birodalmi verdejelölés megszűnése. A kiegyezés előtt Bécs (alfabetikus verdejegy: A), Körmöcbánya (B), Gyulafehérvár (E), Milánó (M) és Velence (V) pénzverdéiben készültek az osztrák fémpénzek. A Lombard–Velencei Királyság pénzverdéiben (Milánó és Velence) 1866 után már nem készülhettek osztrák pénzek, mivel a tartomány az 1866. évi porosz-osztrák háborút lezáró bécsi békeszerződés értelmében az egységes Olasz Királyság része lett. Körmöcbánya és Gyulafehérvár pénzverdéit fenntartották a magyar pénzverés számára (egyúttal visszatértek a K.B. és Gy.F. hagyományos verdejelöléshez), osztrák veretek itt már csak elvétve készültek. 1872-től az osztrák veretekről elhagyták a verdejegyet is.

Ausztriai veretek

Az ausztriai veretek az 1857-ben bevezetett éremképek több-kevesebb módosításával készültek a bécsi pénzverdében. A Lombard–Velencei Királyság elvesztése miatt a HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A·¹ uralkodói titulatúra 1867-től az HVNGAR·BOHEM·GAL·LOD·ILL·REX A·A·² változatra módosult. Lecsökkent a címletek száma is, négy- és ötkrajcárost a kiegyezés után már nem vertek. A tíz és húszkrajcárosok hátlapját áttervezték: a SCHEIDE MÜNZE³ feliratot elhagyták, míg az értékjelzést az Osztrák Császárság kiscímerének címerpajzsára helyezték. Megjelentek a Latin Éremunió szabványa szerinti aranypénzek is.

Különleges részét képezik a kor éremművészetének az emlékpénzek, illetve a lövésztallérok. Az emlékpénzek bányászati témájúak, a lövésztallérokat a lövészegyletek országos versenyeire adták ki. Ezek az érmék is a forintszabvány szerint készültek, de készültek más (tallér vagy dukát) szabvány szerint is emlékpénzek (lásd ott).

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek			Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret
Forgalmi érmék
		5/10 krajcár	17 mm	1,667 g	Cu	sima	K·K·OESTERREICHISCHE SCHEIDEMÜNZE4, az Osztrák Császárság kiscímere	Tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám	1858.
		1 krajczár	19 mm	3,333 g					1858.
		10 krajczár	18 mm	1,667 g	400‰ Ag		FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR5, I. Ferenc József	HVNGAR·BOHEM·GAL·LOD·ILL·REX A·A·2, az Osztrák Császárság kiscímere, verési évszám, a címerpajzs helyén értékjelzés	1868.
		20 krajczár	21 mm	2,667 g	500‰ Ag				1868.
		¼ forint	23 mm	5,345 g	520‰ Ag	VIRIBVS VNITIS6		HVNGAR·BOHEM·GAL·LOD·ILL·REX A·A·2, az Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés, verési évszám	1867.
		1 forint	29 mm	12,346 g	900‰ Ag				1867.
		2 forint	36 mm	24,691 g					1867.
Emlékérmék
		1 forint	29 mm	12,346 g	900‰ Ag		FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR5, I. Ferenc József	UPOMINKANA DOSAŽENOU KOLMOU HLOUBKU 1000 METRŮ7, ZUR ERINNERUNG AN DIE ERREICHTE SAIGERTEUFE VON 1000 METER8, PŘIBRAM, babérkoszorú, bányászjelvény, verési évszám	1875.
		2 forint	36 mm	24,691 g		PRIMITIAE FODIN KUTTENB AB AERARIV ITERVM SVSCEPTARVM	FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR5, I. Ferenc József	ECCL·S·BARBARAE PATRONAE FODIN·KVTTENBERGENSIVM9, a Kutná Hora-i Szent Borbála katedrális, bányászcímer, értékjelzés, verési évszám	1887.
Lövésztallérok
		2 forint	36 mm	24,691 g	900‰ Ag		I. Ferenc József, tölgy- és babérkoszorú, címerkoszorú	FEST FREISCHIESSEN VOM WIENER SCHÜTZEN VEREIN10, kétfejű sas Bécs címerével és a császári koronával, értékjelzés, verési évszám	1873.
		2 forint					UEB AUG UND HAND FUER'S VATERLAND11, Ausztria (álló) és Bécs (ülő) allegorikus alakjai, verési évszám	I. OESTERREICHISCHES BUNDESSCHIESSEN12, az Osztrák Császárság kiscímere, címerkoszorú	1880.
		2 forint					MAXIMILIAN:RŒM:KAISER:ERZH:Z:Œ:G:V:TIROL13, I. Miksa számszeríjjal	ZWEITES:ŒSTERR:BVNDESSCHIESSEN:INNSBRVCK14, császári sas, verési évszám	1885.
		2 forint					I. Ferenc József hegyivadász öltözékben	3. OESTERREICH. BUNDESSCHIESSEN IN GRAZ15, Graz oroszlános címere, verési évszám	1889.
Kereskedelmi érmék
		4 forint / 10 frank	19 mm	3,226 g	900‰ Au	Recés	FRANCISCVS·IOSEPHVS·I·D·G·IMPERATOR·ET·REX·16, I. Ferenc József, verdejegy	IMPERIVM AVSTRIACVM17, az Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés, verési évszám	1870.
		8 forint / 20 frank	21 mm	6,452 g					1870.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Magyarországi veretek

Az érméken 1890-től jelenik meg Fiume címerével a középcímer.

Verésüket az 1868. évi VII. törvény^[1] rendelte el és szabályozta. 1868-tól csak az egy-, négy-, tíz- és húszkrajcárosokat, az egyforintosokat és a dukátokat („aranyakat”) kezdték verni, ezeken a kiscímer szerepelt. Négykrajcárost csak 1868-ban vertek. A négy- és nyolcforintos aranyak verését az 1868. évi VII. törvényt módosító 1869. évi XII. törvény^[2] rendelte el, mely egyúttal a középcímer ábrázolását is előírta a kiscímer helyett (a középcímer 1890-től kiegészült Fiume címerével, így a veretés idejétől függően három címerváltozat fordul elő az érméken). Az aranypénzek verésének célja az aranyalapra való áttérés előkészítése volt, de annak bevezetéséig nem minősültek törvényes fizetőeszköznek, elfogadásuk alku tárgyát képezte. A félkrajcárosok verését az 1878. évi VI.^[3] törvény rendelte el, műszaki paramétereiről és külleméről az 1879. évi XXIV. törvény^[4] rendelkezett, de ezt az érmét kizárólag 1882-es évszámmal verték. Mivel a rézpénzek nem minősültek értékpénznek, verésüket minden alkalommal külön törvény^[5][6][7] rendelte el.

Az egyetlen korabeli emlékérmét a selmecbányai II. József altárna megnyitására verték, az érme (és különösen arany próbaverete) igen ritka.

Az érméket eleinte két pénzverdében verték: Körmöcbányán (verdejegy: KB) és Gyulafehérvárott (verdejegy: GyF), utóbbit 1871-ben bezárták. Ettől fogva 1918-ig az összes magyarországi veret a körmöcbányai verdében készült.

Numizmatikai szempontból megemlítendő, hogy a krajcárok közül ritka a négyes gyulafehérvári verete, az első és második típusú tízes, illetve az 1868-as veretű, első és harmadik típushoz tartozó húszasok. A forintok közül ritkán bukkan fel az 1892-es tízes és szintén ritka az 1891-es húszas Fiume címere nélküli változata. A dukátok közül az 1870-es unikum, de a későbbi veretek is ritkák.

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek			Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret
Forgalmi érmék
		5/10 krajczár	17 mm	1,667 g	Cu	sima	MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, középcímer	Tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám, verdejegy	1882.
		1 krajczár	19 mm	3,333 g			MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, angyalos kiscímer		1868.
		1 krajczár					MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, középcímer		1878.
		1 krajczár					MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, középcímer (Fiume címerével)		1891.
		4 krajczár	27 mm	13,333 g			MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, angyalos kiscímer		1868.
		10 krajczár	18 mm	1,667 g	400‰ Ag		FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG AP. KIRÁLYA18, I. Ferenc József	VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám, verdejegy	1867.
		10 krajczár					FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG AP. KIRÁLYA18, I. Ferenc József, verdejegy	VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám	1868.
		10 krajczár						MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám	1868.
		10 krajczár					FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.19, I. Ferenc József, verdejegy	VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám	1868.
		20 krajczár	21 mm	2,667 g	500‰ Ag		FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG AP. KIRÁLYA18, I. Ferenc József, verdejegy		1868.
		20 krajczár						MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám	1868.
		20 krajczár					FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.19, I. Ferenc József, verdejegy	VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám	1868.
		1 forint	29 mm	12,346 g	900‰ Ag	BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN20	FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR21, I. Ferenc József, verdejegy	MAGYAR ORSZÁG AP. KIRÁLYA22, angyalos kiscímer, értékjelzés, verési évszám	1868.
		1 forint					FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.19, I Ferenc József, verdejegy	MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer, értékjelzés, verési évszám	1870.
		1 forint						MAGYAR KIRÁLYSÁG, barokkos középcímer, értékjelzés, verési évszám	1882.
		1 forint						MAGYAR KIRÁLYSÁG, barokkos középcímer (Fiume címerével), értékjelzés, verési évszám	1890.
Emlékérme
		1 forint	29 mm	12,346 g	900‰ Ag		FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.19, I Ferenc József, verdejegy	II·JÓZSEF NEVŰ ALTÁRNA SELMECZBÁNYÁN, 1782–1878	1878.
Kereskedelmi érmék
		4 forint / 10 frank	19 mm	3,226 g	900‰ Au	Recés	FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.15, I. Ferenc József, verdejegy	MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer, értékjelzés, verési évszám	1870.
		4 forint / 10 frank					FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR., I. Ferenc József (idősebb), verdejegy		1880.
		4 forint / 10 frank						MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer (Fiume címerével), értékjelzés, verési évszám	1890.
		8 forint / 20 frank	21 mm	6,452 g			FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR., I. Ferenc József, verdejegy	MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer, értékjelzés, verési évszám	1870.
		8 forint / 20 frank					FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR., I. Ferenc József (idősebb), verdejegy		1880.
		8 forint / 20 frank						MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer (Fiume címerével), értékjelzés, verési évszám	1890.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Közös veret

1879-ben I. Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalma alkalmából emlék kétforintost adtak ki, melyen a peremirat kétnyelvű, ezért közös kiadásúnak tekinthető.^[8]

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek			Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret
Forgalmi emlékérme
		2 forint	36 mm	24,691 g	900‰ Ag	ZWEI GVLDEN23 XLV24 KÉT FORINT	*FRANC•IOS•I•D•G•AVSTR•IMP• ET•HUNG•REX•AP•25 *ELISABETHA•IMP•ET•REG•26, I. Ferenc József és Erzsébet	*QVINTVM•MATRIMONII•LVSTRVM•CELEBRANT •XXIV•APRILIS•MDCCCLXXIX27, ülő Fortuna kormánylapáttal és bőségszaruval	1879.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Megjegyzések

1. HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A· = Hvngariae, Bohemiae, Lombardiae et Venetiarvm, Galiciae, Lodomeriae, Illyriae Rex, Archidvx Avstriae (latin) = Magyarország, Csehország, Lombardia és Velence, Galícia, Lodoméria, Illíria királya, Ausztria főhercege
2. HVNGAR·BOHEM·GAL·LOD·ILL·REX A·A· = Hvngariae Bohemiae Galiciae Lodomeriae Illyriae Rex Archidvx Avstriae (latin) = Magyarország, Csehország, Galícia, Lodoméria, Illíria királya, Ausztria főhercege
3. SCHEIDE MÜNZE (németül) = váltópénz
4. K·K·OESTERREICHISCHE SCHEIDEMÜNZE = Kaiserliche-Königliche Oesterreichische Scheidemünze (németül) = császári-királyi osztrák váltópénz
5. FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR = Franciscvs Iosephvs I Dei Gratia Avstriae Imperator (latin) = I. Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára
6. VIRIBVS VNITIS (latin) = Egyesült erőkkel (I Ferenc József császári uralkodói jelmondata)
7. UPOMINKANA DOSAŽENOU KOLMOU HLOUBKU 1000 METRŮ (csehül) = Az ezerméteres függőleges mélység elérésének emlékére
8. ZUR ERINNERUNG AN DIE ERREICHTE SAIGERTEUFE VON 1000 METER (németül) = Az ezerméteres függőleges mélység elérésének emlékére (a saiger vagy seiger melléknév a német bányásznyelvben használt szó, jelentése: 'függőleges'; a Teufe a Tiefe bányásznyelvi megfelelője a németben, jelentése: 'mélység')
9. ECCL·S·BARBARAE PATRONAE FODIN·KVTTENBERGENSIVM = Ecclesia Sanctae Barbarae patronae fodinarum Kvttenbergensivm (latin) = Szent Borbálának, a kuttenbergi bányák védőszentjének temploma
10. FEST FREISCHIESSEN VOM WIENER SCHÜTZEN VEREIN (németül) = A bécsi lövészegylet lövészünnepe (a Freischießen vagy Schützenfest hagyományos lövészfesztivál a német nyelvterületeken)
11. UEB AUG UND HAND FUER'S VATERLAND (németül) = Eddzd a szemet és a kezet a hazáért (lövészegyletek német nyelvterületen elterjedt jelmondata)
12. I. OESTERREICHISCHES BUNDESSCHIESSEN (németül) = 1. Osztrák Szövetségi Lövészverseny
13. MAXIMILIAN:RŒM:KAISER:ERZH:Z:Œ:G:V:TIROL = Maximilian Rœmischer Kaiser Erzherzog zu Œsterreich Grave von Tirol (németül) = Miksa római császár, Ausztria főhercege, Tirol grófja
14. ZWEITES:ŒSTERR:BVNDESSCHIESSEN:INNSBRVCK = Zweites Œsterreichischen Bundesschiessen Innsbrvck (németül) = 2. Osztrák Szövetségi Lövészverseny, Innsbruck
15. 3. OESTERREICH. BUNDESSCHIESSEN IN GRAZ = 3. Oesterreichisches Bundesschiessen in Graz (németül) = 3. Osztrák Szövetségi Lövészverseny, Graz
16. FRANCISCVS·IOSEPHVS·I·D·G·IMPERATOR·ET·REX· = Franciscvs Iosephvs I Dei Gratia Imperator et Rex (latin) = I. Ferenc József Isten kegyelméből császár és király
17. IMPERIVM AVSTRIACVM (latin) = Osztrák Császárság
18. FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG AP. KIRÁLYA = Ferencz József ausztriai császár Magyarország apostoli királya
19. FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR. = Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Slavon-, Dalmátországok apostoli királya
20. I. Ferenc József királyi uralkodói jelmondata
21. FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR = Ferencz József ausztriai császár
22. MAGYAR ORSZÁG AP. KIRÁLYA = Magyar ország apostoli királya
23. ZWEI GVLDEN (németül) = két forint
24. XLV = utalás a pénzlábra, vagyis 45 forint tartalmaz egy font (500 g) színezüstöt
25. *FRANC•IOS•I•D•G•AVSTR•IMP•ET•HUNG•REX•AP• = Franciscus Iosefus I Dei Gratia Austriae Imperator et Hungariae Rex Apostolicus (latin) = I. Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára és Magyarország apostoli királya
26. *ELISABETHA•IMP•ET•REG• = Elisabetha Imperatrix et Regina (latin) = Erzsébet császárné és királyné
27. *QVINTVM•MATRIMONII•LVSTRVM•CELEBRANT•XXIV•APRILIS•MDCCCLXXIX (latin) = házasság[uk] ötödik lustrumát (ti. huszonötödik évfordulóját, ezüstlakodamat) ünneplik 1879. április 24.