Bánky Róbert (színművész, 1894–1981)

Buchstabler Róbert és Szántó Etelka fiaként született. A színészakadémián elvégzett egy év után nem sokkal bevonult katonának. Ekkor egy ravasz „színjátékkal" megmentette egységét a biztos pusztulástól, amiért később vitézi címet kapott. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba esett, s itt magyar színtársulatot szervezett. A háború után 1922 és 1925 között a Belvárosi Színházban, majd 1925–1926-ban Thália színpadán játszott. 1926–1927-ben Marosvásárhelyre, 1927–1932-ig Pécsre, 1932–1933-ban Kecskemétre szerződött. Ezután a Magyar Komédia Kamaraszínház vezetője lett 1933–1939-ig. 1939 és 1941 között úgynevezett cseretársulatot vezetett, negyventagú cseretársulatával ellátta a debreceni Csokonai Színházat. 1941 és 1944 között a Magyar Színház igazgatója volt, mely ekkor Új Magyar Színház néven működött, s párhuzamosan 1942–1943-ban a szegedi színház vezetőjének is kinevezték. Ő a helyben működő Ihász Aladárt (1886–1960) bízta meg a vezetéssel, főrendezőnek pedig megtette a Színészkamarából kizárt Both Bélát.^[5] 1943-tól a Tábori Színház vezetői munkakörét is ellátta. A Színészkamara alelnöki tisztét is betöltötte.

Az Új Magyar Színház igazgatójaként Bánky igyekezett kihasználni az operett „háborús konjunktúráját”, minden évben szerepeltetett egy-egy operettet Fedák Sári főszereplésével. Emellett igényes drámaciklust állított össze: Médea (1941. november 26. Peéry Pirivel a főszerepben); August Strindberg Haláltánca (1942. november 20-án Somlay Artúr főszereplésével és rendezésében), Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros (1943 áprilisában címszerepére Kiss Ferencet, Hanne alakjának megformálására Dajka Margitot hívta meg), Luigi Pirandello Mi az igazság? (1943. szeptember 21.).^[6]

1929-ban Buchstabler család nevét Bánkira változtatta.^[7] 1945-ben az Igazoló Bizottság a Horthy-korszakban betöltött vezető beosztása miatt, s a szélsőjobboldaliság vádjával Bánkyt „örökre" eltiltotta a pályáról. Majd mégis igazolták, de állást sokáig nem kapott. Segédmunkásként dolgozott a Rákosi Mátyás Műveknél, ahol beállt a munkásszínjátszók közé. 1952–1956 között Szolnokon, 1956–1962 között Győrben játszott.

„Élete utolsó két évtizedét egy Rákóczi úti mosókonyhában élte le harmadik feleségével. Temetői szónoklatok tiszteletdíjából egészítette ki szerénynél is szerényebb nyugdíját.”^[8]

Felesége Orbán Viola (1901–1971) színésznő, akivel 1926. szeptember 9-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.^[9] Gyermekeik ifj. Bánky Róbert (1930–1991) színművész, bábszínész, színházi rendező és Bánky Tamás (1931–2014) általános iskolai vezető pedagógus.

Színházi

Kezdetben epizodista, később jellemszerepeket játszott. 1945-ben visszavonult a színpadtól.

Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Lovasdy Tamás (Zilahy Lajos: Tűzmadár)
Eilert Lövborg (Ibsen: Hedda Gabler)
Bolingbroke (Eugène Scribe: Egy pohár víz)

Filmszerepei

Részben az Írisz Filmstúdió négyéves fennállása alatt készült filmek.

(Bors István, 1939. Rendező: Bánky Viktor)
Edgar, komornyik (Lelki klinika, 1941. Rendező: Cserépy László)
(A harmincadik, 1941. Rendező: Cserépy László)
Kertész (Elkésett levél, 1941. Rendező: Endre Rodríguez)
Szalai (A 2000 pengős férfi, 1942. Rendező: Cserépy László )
Az Idea Könyvkiadó Vállalat igazgatója (A tökéletes család, 1942. Rendezte Sipos László)
Zsuzsanna apja (Kettesben, 1943. Rendező: Cserépy László)
Adalbert, főkomornyik (Pista tekintetes Úr, 1943. Rendező: Daróczy József)
Színiigazgató (Késő, 1943. Rendező: Daróczy József)
(Az első, 1944. Rendező: Cserépy László)

Bánky Róbert

Született	Buchstabler Róbert 1894. november 25.^[1] Kispest
Elhunyt	1981. december 9. (87 évesen)^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Orbán Viola
Gyermekei	ifj. Bánky Róbert Bánky Tamás
Foglalkozása	színész színigazgató
Sírhelye	Új köztemető

IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánky Róbert témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bánky Róbert (színművész, 1894–1981)

Pályafutása

Szerepei

Színházi

Filmszerepei

Irodalom

Jegyzetek

Források

Wikiwand - on