Bíró László József

Bíró László József, spanyolul Ladislao José Biro (született: Schweiger László József, Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29.^[2] – Buenos Aires, 1985. október 24.^[3]) magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét legismertebb találmánya, a golyóstoll tette világszerte ismertté.

Bíró László József
1978 körül
Született	Schweiger László József 1899. szeptember 29. Budapest, Terézváros
Elhunyt	1985. október 24. (86 évesen) Buenos Aires
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	újságíró, feltaláló
Kitüntetései	National Inventors Hall of Fame (2007)[1]
Bíró László József aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró László József témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Egy mai golyóstoll

Élete

Családja, származása

Budapesten született, zsidó családban. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, hódmezővásárhelyi születésű „műfogász”, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt.^[4] A családnév Bíróra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium 1905. február 11-én 13435/III. b. szám alatt kelt rendelete engedélyezte. 1931. november 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb Schick Erzsébettel, Schick Zsigmond és Honig Anna lányával.^[5] 1938. augusztus 20-án Bíró László feleségével együtt áttért az evangélikus hitre.^[6][7]

Találmányai

Bíró Lászlónak több, mint húsz találmánya volt, amelyeknek csak kis része került gyakorlati alkalmazásra, ám sokuk hatással volt későbbi konstruktőrök munkájára.

Golyóstoll

Bár a golyóstoll megvalósításával előtte mások is próbálkoztak, és több szabadalom is született erre, a mai modern eszköz elterjedése leginkább Bíró László érdeme. Eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években Németh Gyula szerkesztette meg Budapesten az első golyóstoll-prototípusokat, amelyek közül végül a legjobban működő példányt - ami már kiküszöbölte a korábbiak hibáit - az akkori segédje (inasa), Bíró László, eltulajdonította a teljes fejlesztési dokumentációval együtt, mivel Német Gyula teljes bizalmát élvezte, amivel sietve saját találmányaként bejegyeztette a golyóstollat.

Az általa elmondott történet szerint: László felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollba való, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken.

Azt pontosan nem tudjuk, hogy Bíró Lászlónak a prototípusok fejlesztésében volt-e és ha igen, milyen szerepe, ötlete, de az tény, hogy a korábbi prototípusokból a valódi feltaláló: Németh Gyula családja máig őriz egy példányt és találmány jogtalan bejegyzéséről szóló, mára már homályos történetet. Annyi bizonyos, hogy a feltaláló már nem tudta időben pótolni az eltűnt fejlesztési dokumentációt és előállítani egy újabb működő prototípust, mielőtt Bíró nevére megtörtént a bejegyzés, később pedig már nem látta értelmét felvenni a harcot hosszadalmas jogi procedúrán keresztül és inkább elengedték Bíró Lászlót.

Bíró László József első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat.

A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis 1938-ban elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró ezek elől Párizsba ment. Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.

Argentínába való kivándorlása után, 1940-től önállóan kísérletezett. Ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Argentínában benyújtott találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.

A golyóstoll elterjedése

Golyóstollreklám 1945-ből, egy argentin újságból

Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák részvénytársaságot (BIC) alapítottak a találmány hasznosítására, amely napjainkig fennáll, és nagy mennyiségben forgalmazza. A Parker cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Olasz nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro”, angol nyelvterületen „biro” vagy „biro pen”, franciáknál „biro”, Argentínában „birome”^[8] néven említik,Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel^[forrás?].

Automata sebességváltó

Az 1930-as években vásárolt Bugatti sportkocsijának mechanikus váltóművével elégedetlen volt, mert a nagy motorteljesítményt képtelen volt gördülékenyen átadni. Egy évig tökéletesítette megoldását, majd más befektetők híján az Opel-céggel állapodott meg. Bíró beépítette a szerkezetet saját oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette a mintegy 1000 kilométeres Budapest–Berlin távolságot. A jogokat megvásárló General Motors vállalta, hogy a feltalálónak öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át (ez akkoriban nagy összegnek számított). Konstrukciója gyártásra sosem került, a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A GM 1939-ben állt elő saját 4+1 sebességű automata váltójával.

Golyós dezodor

Az 1945–1954 között kifejlesztett majd jól előkészített kampány után New Yorkban vezették volna be a terméket. Valószínűleg ehhez kapcsolódik, hogy 1945–48 között 21 parfümöt jegyzett be cége, a Biro, Meyne & Biro. Az első sorozatgyártás azonban hibás volt, ám tőke hiányában le kellett állítani a tervet. Ennek hatására komoly recesszión esett át a Bíró-Meyne-Bíró cég. Az általa kidolgozott módon működnek manapság is a golyós dezodorok.

Találmányainak listája

Bíró László József emléktáblája utolsó budapesti lakhelyén, Budán a II. kerületben a Cimbalom utca 12. szám alatt

• 1928 Vizes töltőtoll (Magyarország)
• 1930 Mosógép (Magyarország) „Mesemosó a tökéletes házi gőzmosógép” - tűzhelyhez kapcsolható az energiát gőzből nyerő mosógép
• 1932 Automatikus sebességváltó (Magyarország)
• 1936 Elektromágneses továbbító berendezés (Magyarország) (egyfajta lineáris motor(wd)), (a mai mágnesvasút is a lineáris motor elvén alapul)
• 1938 Golyóstoll (Magyarország, Franciaország), 1941–1948 (Argentína), később több, mint 100 országban
• 1941 Termikus berendezés (Argentína)
• 1942 Fertőtlenítő golyócska (Argentína, hét másik ország)
• 1943–1957 Klinikai termográf (Argentína, hat másik ország)
• 1943–1959 Sérthetetlen zár (Argentína, hat másik ország)
• 1943–1962 Palackcímke nyomtató (Argentína)
• 1943–1962 Függönytartó (Argentína)
• 1944 Eljárás fenolgyanták előállítására (Argentína)
• 1944 Ampullanyitó (Argentína)
• 1944–1948 Golyóstoll (USA)
• 1945 Eljárás acélrudak ellenállásának növelésére (Argentína)
• 1945–1954 Golyós dezodor
• 1956 Nyomdai tükör (Argentína)
• 1958 Berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból (Argentína)
• 1970 Fehérje (Argentína)
• 1978 Együtemű belső égésű motor (Argentína)
• 1978 Gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben (Argentína, három másik ország)

Emlékezete

• Bíró László József 1985. október 24-én halt meg új hazájában. Születésnapja, szeptember 29-e 1986-tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) Argentínában, illetve az Argentin Feltalálók Napja.
• 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google kereső nyitólapján ún. Google doodle emlékezett meg róla.^[9]
• 14/2010. (IX. 21.) MNB rendelet A „Bíró László, a golyóstoll szabadalmaztatója” emlékérme kibocsátásáról
• A 2006-ban Sárneczky Krisztián által felfedezett „327512 Bíró (2006 BR26)” jelzésű kisbolygó Bíró László József nevét viseli.^[10]