Bögöt

Bögöt község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Nem tévesztendő össze a következővel: Bögöte.

Bögöt
Szt. Ferenc templom
Bögöt címere Bögöt zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	község
Polgármester	Hencsei Tamás (független)[1]
Irányítószám	9612
Körzethívószám	95
Népesség
Teljes népesség	379 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	76,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,99 km²
Földrajzi nagytáj	Nyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtáj	Vas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistáj	Gyöngyös-sík[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 13″, k. h. 16° 49′ 45″47.25353, 16.82906
Bögöt Pozíció Vas vármegye térképén
Bögöt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöt témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Gyöngyös-sík keleti peremén, Sárvártól körülbelül 8 kilométerre nyugatra. Két legközelebbi szomszédja: nyugat felől Porpác mintegy 2,5 kilométerre, délkelet felől pedig Csénye, 5 kilométerre.

Megközelítése

A község főutcája a 8458-as út, ezen érhető el Sárvár és a 88-as főút felől is.

Közigazgatási határai között áthalad, a belterületétől szűk egy kilométerre délre a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal és a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal is, itteni közös megállási pontjuk Porpác vasútállomás, amely a neve ellenére bögöti területen helyezkedik el, a község központjától mindössze másfél kilométernyire, a névadó településtől ellenben bő 3,5 kilométerre.

Története

Első okleveles említése 1325-ből származik,^[4] de a honfoglalókra jellemző török eredetű neve régebbi keletkezést feltételez. Az ásatások során előkerült a Savariából Arrabonába vezető római hadiút maradványai is. Lipp Vilmos már 1875-ben bögöti halmokról, római kori temetkezésről és útról számolt be. A település határában ezek a vaskori halomsírok ma is megtalálhatók.

Kőkereszt a falu szélén

1325-ben hivatkoznak a bögöti és csabi nemesek 1287-ben írásba foglalt birtokcseréjére. Eszerint már az Árpád-korban megtelepült. A középkorban végig köznemesek birtokolták. 1321-től a bögöti és a vépi, illetve váti nemesek közötti birtokügyekről olvashatunk. 1475-ben a bögöti Tankó család birtokát, a Bögöt határában feküdt Bot-Simon-ülését említik. 1549-ben egytelkes nemeseké a falu. Középkori templomára nem ismerünk adatot. Mai római katolikus temploma állítólag középkori eredetű, de többször átépítették. A török kort átvészelt falu a mai belterület alatt, a katolikus templom körül kereshető.

A település területén létezhetett a középkorban az egykori Kápolnafölde község is. A jáki apát 1321-ben említi Kápolnafölde nevű birtokát, ahol Szent Egyed tiszteletére épült kápolna állt, és azt a monyorókeréki birtokért cserében odaadta bögöti Kázmér fiainak. A hiányosan megmaradt határjárásban szerepel a Szombathelyre vezető Öttevény út is. A római kori utat ezen a néven a 19. századig nyilvántartották a szomszédos Váton. A 15. században a Váti családé volt. Korán elnéptelenedett, mert 1438-tól pusztaként említik. Kápolnaföldét és az egykori kápolnát a nyugati oldalon lévő mai Nagy erdő dülő területére lokalizálták.^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Farkas László (független)^[6]
• 1994–1998: Farkas László (független)^[7]
• 1998–2002: Farkas László (független)^[8]
• 2002–2006: Farkas László (független)^[9]
• 2006–2010: Farkas László (független)^[10]
• 2010–2014: Farkas László (független)^[11]
• 2014–2019: Farkas László (független)^[12]
• 2019–2024: Hencsei Tamás (független)^[13]
• 2024– : Hencsei Tamás (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	398	393	384	405	386	381	379
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,8% németnek, 3% cigánynak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,7%, református 0,8%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 0,5% (15,5% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 1,6% cigánynak, 0,3% szerbnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 0,8% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

• Római katolikus templom - középkori eredetű, de többszöri átépítésen esett át. A templom bejárata fölött helyezkedik el a falu első világháborús hősi halottainak emléktáblája. A második világháború hősi halottainak önálló emlékmű állít emléket. Az ezredfordulóra készült el a templom előtti területen az Y alakú, Assisi Szent Ferencet, I. Szent Istvánt és feleségét, Bajor Gizellát ábrázoló fa emlékmű.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.