Törpe kék bálna

A törpe kék bálna (Balaenoptera musculus brevicauda) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó kék bálna egyik alfaja.

Törpe kék bálna
A Melbourne Museumban felállított csontváz
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Cetancodontamorpha Alrend: Whippomorpha Csoport: Cetaceomorpha Alrendág: Cetek (Cetacea) Részalrend: Sziláscetek (Mysticeti) Csoport: Chaeomysticeti Csoport: Thalassotherii Öregcsalád: Balaenopteroidea Család: Barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) Nem: Balaenoptera Faj: B. musculus (Linnaeus, 1758) Alfaj: B. m. brevicauda
Tudományos név
Balaenoptera musculus brevicauda Ichihara, 1966
Szinonimák
Rorqualus musculus brevicauda
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpe kék bálna témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe kék bálna témájú kategóriát.

Előfordulása

A törpe kék bálna fő előfordulási területei az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán déli részén található meg.

A három biztos alfajból a törpe kék bálna az egyetlen, amelyet rendszeresen meg lehet találni a trópusokon. Az Antarktisz környékétől kezdve az Indiai-óceán déli részéig, valamint a Csendes-óceán délnyugati részéig fordul elő. A szaporodási helyei az Indiai-óceánban és Dél-Atlanti-óceánban vannak. Táplálkozni az Antarktisz körüli tengerekbe vándorol.^[1][2]

Feltételezések szerint a törpe kék bálna állománya jóval nagyobb, mint a többi alfajé. Körülbelül 10 000 példány tartozhat ide, míg a többi alfaj együttvéve, körülbelül 5000 egyedet számlál. Habár ezt a feltételezést sokan elfogadják, a törpe kék bálna állományt egészségesnek tekintve, a kanadai The Committee on the Status of Endangered Wildlife szervezet, attól fél, hogy ez ürügy lesz arra, hogy a kék bálna vadászata újból elkezdődhessen.^[2]

Megjelenése

24 méteres hosszával, a törpe kék bálna kisebb, mint a 28 méteres B. m. musculus és a 30 méteres B. m. intermedia alfajok.^[1] Az 1966-ban leírt állat, a következő jellemzőivel különbözik a „valódi kék bálnától”: sziláit tartalmazó szarulemezei szélesebbek és rövidebbek; rövidebb farokúszó; a hátúszója hátrébb helyezkedik el; és feje a testéhez képest nagyobb.

Rövid farokúszója, ebihalalakot kölcsönöz a kisebb alfajnak. Ez a merülési szokásokban is eltérően mutatkozik. Miközben a „valódi kék bálnáknál”, merüléskor a hátúszó bukik alá, aztán a farokúszó, a törpe kék bálna esetében, a kettő egyszerre merül a víz alá. A törpe kék bálna színezete sötétebb, mint a többi alfajé; orrnyílásai is más alakúak.^[1][3]

Balaenoptera musculus indica

A negyedik alfajt, a Balaenoptera musculus indicát Edward Blyth írta le először, 1859-ben. Az állat az Indiai-óceán északi részén él, de mivel igen nehéz megkülönböztetni a törpe kék bálnától, gyakran az utóbbinak a szinonimájaként használják. A Szovjetunió által szolgáltatott adatok szerint, a felnőtt nőstény Ba. m. indica mérete, inkább megegyezik a törpe kék bálna méretével, semmint a B. m. musculus-éval; bár a két indiai-óceáni alfaj elkülönülten él egymástól és a szaporodási időszakuk között 6 hónapos távolság van.

Védelme

A Memorandum of Understanding for the Conservation of Cetaceans and Their Habitats in the Pacific Islands Region határozat szerint, a törpe kék bálna védelem alatt áll.