Párosujjú patások

emlősrend From Wikipedia, the free encyclopedia

Párosujjú patások
Remove ads

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje. A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten.[1][2][3][4][5]

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Szinonimák ...

A tevék ősei körülbelül 45 millió éve váltak külön a többi párosujjú patás őseitől (ekkor még valamennyien amolyan cickányszerű állatok voltak). A disznók mintegy 33,9 millió éve különültek el a többi párosujjú patástól; a vízilovak és a cetek ősei mintegy 50 millió éve ágaztak el a kérődzők fejlődésétől és földtörténeti értelemben nagyon kevéssel ezután egymástól is.

A rendbe 356 recens faj tartozik.[* 1]

Remove ads

A szárazföldi párosujjú patások jellemzői

Az ebbe a rendbe tartozó fajok testtömege a földről megemelkedő 3. és 4. ujj hegyén, valamint a kéz- és lábtőcsontokon nyugszik. A párosujjúak tehát e tekintetben párhuzamosan fejlődtek a lófélékkel, de közelebbi rokonságban nem állnak velük. Lábfelépítésük különös előnye, hogy a földdel érintkező csekély felület és a kemény paták gyors futást tesznek lehetővé, ugyanakkor a két egymást kiegészítő patafél biztos fogást eredményez. Egyes fajok meredek terepen is jól másznak, amihez hasonlót egyetlen lófélénél sem tapasztalhatunk. A 3. és 4. ujj végén lévő patát képesek kissé egymás felé fordítani, szétterpeszteni, lejtőn pedig oldalvást dönteni, tehát jobban alkalmazkodik a terephez, mint a lovak patája. Nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a párosujjúak jóval többféle élőhelyet hódítottak meg, a nyílt, füves pusztáktól és szavannáktól a sűrű aljnövényzetű erdőkön át a hegységekig. A fajok sokfélesége messze felülmúlja a lófélékét, amelyek csupán egyetlen leszármazási ágat képviselnek. Testfelépítésük is igen változatos. A legkisebb faj úgy 2 kilogrammot, a legnagyobb 3200 kilogrammot nyomhat, míg a lóféléknél jóval szűkebb ez a tartomány, vagyis 80-350 kilogramm közötti.

A párosujjú patások szaglószervei kiválóak, részben a ragadozók megszimatolásában, részben a fajtársak jelzéseinek felfogásában van jelentőségük. Sok faj ugyanis vizeletével vagy ürülékével, illetve a szemtájékon, a lábakon vagy a far tájékán lévő bőrmirigyek váladékával jelöli territóriumát. Ezek az állat ivari állapotáról vagy szociális helyzetéről tájékoztatnak. A nősténynek 2 vagy 4 csecsbimbója van, többnyire egy tőgyön, és egyszerre rendszerint 1-2 utódot hoznak a világra. Ez alól kivételt képeznek a disznófélék, ahol a csecsbimbók száma 6-12, és az alomszám is ennek megfelelő. A párosujjúakon belül elfoglalt helyzetük tehát a szaporodás tekintetében is különleges. Az újszülöttek hamar lábra állnak és követik anyjukat.

Sok fajnál az állat fején olyan képződmények láthatók, amelyek a fajok, illetve fajtársak közötti összetűzésekben fegyverként használatosak. Ezek legtöbbször másodlagos nemi jellegnek számítanak, a nőstényeknél hiányoznak, vagy pedig a hímekéhez képest alulfejlettek. A disznóféléknél agyarrá megnövő szemfogakat találunk, szintúgy a Kínából betelepített víziőznél, az őzeknél és szarvasoknál egyébként szokásos agancs helyett. A tülkösszarvúak családjában a fejoldalon lévő homlokcsapokon különböző alakú szarvtülkök nőnek. A szarvasféléknél a homlokcsont nyúlványából agancsok fejlődnek, amelyek a szarvakkal ellentétben évente megújulnak. E két utóbbi család tagjai szinte kizárólag növényeken élnek, amelyeket kérődzés útján és bendőmikrobáik segítségével rendkívül jól hasznosítanak. Összetett gyomrukban a nehezen emészthető cellulózt is képesek lebontani és felvehetővé tenni.

A kérődzők hímjét a bika, bak vagy kos, nőstényét többnyire a tehén, kicsinyét pedig a borjú, gida vagy bárány szóval jelöljük. A tevéknél a hímet a csődör, a nőstényt a kanca, a fiatal állatot pedig a csikó szóval jelöljük. A disznóknál a kan, koca és malac elnevezések használatosak. A vízilovaknál megint a bika, tehén és borjú szavak használatosak.

Remove ads

Rendszerezés

Ezen az emlősrenden belül, a legújabb kutatások alapján az alábbi felosztások léteznek:[6][7][8][9]

  • tevealakúak (Tylopoda) Illiger, 1811 - alrend
    • †Gobiohyus? - nem
    • †Homacodontidae Marsh, 1874 - család
    • †Anoplotherioidea - öregcsalád
      • †Anoplotheriidae? - család
      • †Cainotheriidae Cope, 1881 - család
      • †Dacrytheriidae - család
      • †Xiphodontidae Flower, 1883 - család
    • †Merycoidodontoidea - öregcsalád
      • †Agriochoeridae - család
      • †Merycoidodontidae - család
    • Cameloidea - öregcsalád
      • tevefélék (Camelidae) J. E. Gray, 1821 - család
      • †Oromerycidae Gazin, 1955 - család
  • Artiofabula Waddell et al., 1999 - klád
    • disznóalakúak (Suina) J. E. Gray, 1868 - alrend
    • Cetruminantia Waddell et al., 1999 - klád
      • Cetancodontamorpha Spaulding et al., 2009 - klád
        • †Andrewsarchus Osborn, 1924 - nem
        • †Entelodontidae Lydekker, 1883 - család
        • Whippomorpha Waddell et al., 1999 - alrend
          • †Choeropotamidae Owen, 1845 - család
          • Dichobunoidea - öregcsalád, amely parafiletikus csoportot alkot a Cetacea-ával és a Raoellidae-val
            • †Dichobunidae Turner, 1849 - család[10]
            • †Leptochoeridae Marsh, 1894 - család[11]
            • †Helohyidae - család
            • †Cebochoeridae - család
            • †Mixtotheriidae - család
          • Ancodonta - alrendág
            • Hippopotamoidea - öregcsalád
              • †Anthracotheriidae Leidy, 1869 – család, amely parafiletikus csoportot alkot a Hippopotamidae-val
              • vízilófélék (Hippopotamidae) J. E. Gray, 1821 - család
          • Cetaceomorpha - csoport
      • Ruminantiamorpha Spaulding et al., 2009 - klád


Artiodactyla 

Tylopoda (tevék)


 Artiofabula 

  Suina (disznók, pekarik)


 Cetruminantia 
 Ruminantia (kérődzők) 

 Tragulidae (kancsilfélék)

 Pecora (antilopok, szarvasok, zsiráfok)



 Whippomorpha (Cetancodonta) 

 Hippopotamidae (vízilovak)

 Cetacea (bálnák)






Remove ads

Megjegyzések

      1. [* 1]
        Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

        Jegyzetek

        Források

        Loading related searches...

        Wikiwand - on

        Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

        Remove ads
        Remove ads