Bogád

Bogád (horvátul: Bogadin) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Bogád
Kisboldogasszony-templom
Bogád címere Bogád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Pfeffer József (független)[1]
Irányítószám	7742
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	1055 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	126,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 05′, k. h. 18° 20′46.08333333, 18.33333333
Bogád Pozíció Baranya vármegye térképén
Bogád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogád témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Elnevezései

A történelem során Bogod, Bogáth, Bogad, illetve Püsköbogád és Püspökbogád nevet viselte a település, a második világháborút követően hagyta el a "püspöki" jelzőt.^[3]

Horvátul a hivatalos neve Bogadin, amit a nagykozáriak használtak így, a magyarsarlósiak Borovo-nak nevezték a falut.)^[4]

Fekvése

Pécstől mintegy 7 kilométerre keletre fekszik, a Mecsek hegység lábánál. Két települési szomszédja kelet felől Romonya, dél felől pedig Nagykozár, minden más irányból Pécshez tartozó különálló városrészek, lakott helyek határolják: nyugat felől Újhegy, észak felől Murom, északkelet felől pedig Hird.

Megközelítése

A településen végighúzódik, annak főutcájaként az 5611-es út, ezen érhető el Pécs keleti része és a 6-os főút, illetve az 57-es főút felől is. Nyugati határában ágazik ki a zsáktelepülésnek tekinthető Nagykozárra vezető 56 122-es számú mellékút.

Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti a Pécs–Bátaszék-vasútvonal, de a vasútnak nincs megállási pontja a falu területén.

Története

Bogád és környéke már a római korban is lakott volt, majd később az avarok is megtelepedtek itt.. A falu helyén ókori település nyomait tárták fel, s itt húzódott keresztül a Pannóniát átszelő római út is.

Először 1058-ban említik Bogad néven, a pécsi püspök birtokaként. 1331-ben vallon telepesek népesítették be a falut.

Az 1559-es összeíráskor a településen 8 házat írtak össze. 1565-ben 17 ház állt a faluban.

Az 1680-as években a Bécs ostromára készülő törökök pusztítása egy időre elnéptelenítette a falut, amelyet hamarosan rác menekültek népesítettek be. 1702-es összeíráskor már 4 magyar és 3 horvát család élt itt.

1786-ban tiszta magyar lakosú település, 79 lakóházzal.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Horváth Tibor (független)^[5]
• 1994–1998: Czár János (független)^[6]
• 1998–2002: Czár János (független)^[7]
• 2002–2004: Czár János (független)^[8]
• 2004–2006: Pfeffer József (független)^[9]
• 2006–2010: Pfeffer József (független)^[10]
• 2010–2014: Pfeffer József (független)^[11]
• 2014–2019: Pfeffer József (független)^[12]
• 2019–2024: Pfeffer József (független)^[13]
• 2024– : Pfeffer József (független)^[1]

A településen 2004. december 12-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[14] A posztért három jelölt indult, az addigi polgármester nem szerepelt közöttük.^[9]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1001	1026	999	1021	1034	1081	1063	1055
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,7% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 2,8% németnek mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 6,2%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 22,4% (15,8% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 3% németnek, 1,1% horvátnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% ruszinnak, szerbnek és lengyelnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,5% volt római katolikus, 5,1% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (43,4% nem válaszolt).^[16]

Oktatás

A 2019/2020-as tanévben a helyi általános iskolába 153 tanuló járt.^[17]

könyvtár

Nevezetességei

• Római katolikus templom – 1782-ben épült, barokk stílusban.
• Szent Vendel kápolna – a 18. században épült. 1999-ben újították fel és szentelték újra.
• Első és második világháborús emlékoszlop
• 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára állított kopjafa (2006)
• Trianon-emlékmű (2011)
• Zákonyi Helytörténeti Gyűjtemény (2013)
• 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafa (2013)

Ismert személyek

• Tököli Attila - válogatott labdarúgó
• Biczó Bence - úszó

Civil szervezetek

• Bogádi Sportegyesület
• Bogádi Polgárőr Egyesület
• Bogádi Nyugdíjas Klub
• Berze Alapítvány