Borland Software Corporation

A Borland Software Corporation kaliforniai, majd texasi székhelyű szoftvervállalat volt. 1983-ban alapította Niels Jensen, Ole Henriksen, Mogens Glad és Philippe Kahn fiatal francia matematikus, akit azóta a fényképezőgépes mobiltelefon feltalálójaként tartanak számon. Legismertebb termékei olyan fejlesztői szoftverek, mint a Turbo Pascal, ami azóta a Delphi nevű termékké fejlődött, valamint a Kylix, Turbo C, C++ Builder, JBuilder és InterBase.

Borland Software Corporation
Jelmondat	A nyílt ALM vállalat
Típus	leányvállalat
Alapítva	Kalifornia, 1983
Székhely	Austin, Texas
Alapító	Philippe Kahn
Iparág	szoftveripar
Tulajdonos	Micro Focus International
Forma	részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek	Borland CaliberRM, Borland SilkCentral Test Manager, Borland SilkTest, Borland SilkPerformer, Borland Gauntlet, Borland StarTeam, Borland Together, Borland Tempo, Borland Caliber DefineIT
Árbevétel	$172 millió dollár (2008)[1]
Alkalmazottak száma	~1 100[2]
Anyavállalata	Micro Focus
Borland Software Corporation Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 30° 23′ 03″, ny. h. 97° 46′ 06″30.3842, -97.7684
A Borland Software Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borland Software Corporation témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Történelem

Kezdetek

A megalapításkor a cég szorosan kapcsolódott egy dán fiatalokból álló csoport által létrehozott európai szoftvercéghez, amely az első termékekben kulcsszerepet játszott. Első termékeikkel, a Sidekickel és Turbo Pascallal hirtelen hatalmas sikerrel robbantak be a köztudatba, és az évtized végére a tőzsdén jegyzett céggé váltak. A termékpalettát 1987-ben a felvásárlással megszerzett Paradox adatbáziskezelővel, majd 1989-ben a saját fejlesztésű Quattro Pro táblázatkezelővel szélesítették. Ez utóbbi fejlesztésében magyarországi mérnökök is részt vettek.

1990-es évek

A 90-es évek eleje a Microsofttal való harc jegyében telt. Az 1990-es évek első felében még kiegyenlítettnek látszott a verseny, a Borland fejlesztőeszközeinek a piaci megítélése sokáig jóval kedvezőbb volt mint a Microsofté. Az első év sikerei komoly céggé fejlesztették a Borlandot. A cég saját „campust”, székházat épített magának Scotts Valley-ben, a Szilícium-völgy szélén, ahol a fejlesztők addig soha nem látott körülmények között dolgozhattak. A marketingcsatát azonban a Microsoft nyerte meg és idővel a rendelkezésre álló forrásai révén a minőségi különbséget is behozta.

1995-re a Borland súlyos válságba került, vezető fejlesztői sorra hagyták el a céget, jelentős részüket a Microsoft csábította el (Anders Hejlsberg, Peter Kukol és sok más alapember). 1995-ben Philippe Kahn lemondott.

Az 1990-es évek második fele a kiútkeresés jegyében telt el. Előbb a Paradox terméket adták el a Corel vállalatnak, később a két vállalat egyesülésének az ötlete is felmerült. A Borland név már-már rosszul hangzott, így a vállalat neve Inprise lett.

2000-től: az újjászületés

A Borland lassan újrafókuszálta a termékpalettáját a fejlesztői szoftverekre és felismerte a Linux minőségi fejlesztői szoftvereiben mutatkozó űrt. Új termékei, a C#Builder, Delphi, JBuilder és a velük jól integrált InterBase adatbázisok ismét sikereket hoztak. Mivel még sokan emlékeztek a sikeres Borland névre, így a cég ismét a történelmi nevét kapta vissza.

Második válság

2002–2003-ra a Visual Studio behozta hátrányát az IDE-k terén, a Borland pedig nem tudott újat kitalálni. Kiadott egy új fejlesztőkörnyezetet, Delphi 8-at, ami azonban teljes bukás volt, hisz csak .net támogatás volt benne, natív kódot nem tudott fordítani. Ezután jelent meg a Delphi 2005, amit azonban kissé elsiettek, nagyon sok hibával volt tele. 2006-ban a fejlesztőeszközgyártást kiszervezték az anyacégből és új leánycéget alapítottak CodeGear néven.