Kalifornia
tagállam az Amerikai Egyesült Államokban From Wikipedia, the free encyclopedia
Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.
| Kalifornia | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: The Golden State | |||
| Mottó: Eureka (am. Megtaláltam) | |||
| Névadó | The Californias | ||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Sacramento | ||
| Legnagyobb város | Los Angeles | ||
| Kormányzó | Gavin Newsom | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Postai rövidítés | CA | ||
| ISO 3166-2 | US-CA | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 31. | ||
| dátuma | 1850. szeptember 9. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 3. | ||
| népesség szerint | 1. | ||
| népsűrűség szerint | 12. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 39 538 223 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 83,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 424 345 km² | ||
| ebből víz | 4,7 % | ||
| Időzóna | PST (UTC–8 / –7) | ||
| Szélesség | é. 32°30' – é. 42° | ||
| Hosszúság | ny. 114°8' – ny. 124°24' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 402,5 km | ||
| észak-déli | 1240 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 4418 m | ||
| átlagmagasság | 884 m | ||
| legalacsonyabb pont | -86 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Kalifornia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalifornia témájú médiaállományokat. | |||
A név eredete
A „Kalifornia” név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író a 16. század elején megjelent Esplandián cselekedetei (spanyolul Las sergas de Esplandián) című regényének tulajdonítják. A regényben California egy elképzelt szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ami valószínűleg az arab kalifa szó mintájára született név). Nem tisztázott azonban, hogy a mai területnek hogyan lett ez az elnevezése; a feltételezések szerint a Kalifornia szó kezdetben csak a Kaliforniai-félszigetet jelölte, melyről azt hihették a spanyol felfedezők, hogy sziget.
Földrajza
Észak-Amerika nyugati partján, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán északkeleti partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Alsó-Kalifornia állam határolja.
Fő domborzati elemei a Sierra Nevada és az óceán menti Parti-hegység, melyeket a Központi-völgy választ el. A Sierra Nevadában van az állam és az Alaszka nélkül vett USA legmagasabb pontja, a Mount Whitney (4421 m). A Parti-hegységen halad keresztül a Szent András-törésvonal. Az állam délkeleti része a Mojave-sivataghoz tartozik. A sivatagtól északra, a nevadai határon fekszik a Halál-völgy (Death Valley), a Föld egyik legforróbb vidéke.
A leghosszabb folyó az állam területén a San Joaquin-folyó a Központi-völgyben. További, nagyobb folyók északon a Sacramento és a Kern a Központi-völgyben, az Owens a Sierra Nevadában, a Parti-hegységben a Salinas, a délkeleti határon pedig a Colorado. Délen található a Salton-tó, a Sierra Nevadában pedig a Tahoe-tó. Híres öble a San Francisco-öböl.
Éghajlat
Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a téli hőmérséklet a hideg Kaliforniai-áramlat hatására hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25–30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.
Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is. Az állam déli részét nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mérték a legmelegebb hőmérsékletet, 56,7 °C-ot a Halál-völgyben.[2][3][4][5] Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb mennyiségű csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.
Története
Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodríguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcalát a ferencesek alapították Szent Juniper Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portolá lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, rövid ideig Kaliforniai Köztársaság néven független államként létezett. 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.
1848-ban kezdődött a kaliforniai aranyláz, amely 300 ezer embert vonzott az államba. Az 1906-os San Franciscó-i földrengésben és az utána kitört tűzvészben kb. 3000 ember halt meg.
2018. január 1-jével – hatodikként az USA-ban (először Colorado állam, majd Washington, Oregon, Alaszka és Nevada követte) – megnyitotta kapuit a világ legnagyobb szabályozott marihuánapiaca, ahol szabaddá vált a cannabisalapú termékek rekreációs célú fogyasztása.[6]
Népesség
Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az ország minden részéből költöznek ide.
Népességváltozás
A népesség alakulása 1850 és 2020 között
| Lakosok száma | 92 597 | 1 213 398 | 1 702 000 | 2 054 000 | 2 534 000 | 3 071 000 | 3 426 861 | 15 717 204 | 33 871 648 | 39 538 223 |
| 1850 | 1890 | 1903 | 1907 | 1911 | 1916 | 1920 | 1960 | 2000 | 2020 |
Adatok: Wikidata
Kalifornia lakosságszáma:
- 1980: 23 700 000
- 1990: 29 800 000
- 2000: 33 900 000
- 2010: 37 253 956
- 2020: 39 350 000
Etnikumok
Az állam etnikai megoszlása:[7][mikor?]
| Etnikum | Arány |
|---|---|
| Fehér amerikai, beleértve 16,2% fehér hispánt | 62,6% |
| Afroamerikaiak | 6,4% |
| Amerikai indián és alaszkai bennszülött | 0,8% |
| Ázsiai amerikai | 10,8% |
| Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött | 0,4% |
| Kettő vagy több rassz | 2,8% |
| A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű | 32,4% |
Közigazgatás
Los Angeles Megyei Seriff Hivatala felel állami szinten Kalifornia rendjéért.
.svg)
Az állam 58 megyére oszlik.
- Alameda megye
- Alpine megye
- Amador megye
- Butte megye
- Calaveras megye
- Colusa megye
- Contra Costa megye
- Del Norte megye
- El Dorado megye
- Fresno megye
- Glenn megye
- Humboldt megye
- Imperial megye
- Inyo megye
- Kern megye
- Kings megye
- Lake megye
- Lassen megye
- Los Angeles megye
- Madera megye
- Marin megye
- Mariposa megye
- Mendocino megye
- Merced megye
- Modoc megye
- Mono megye
- Monterey megye
- Napa megye
- Nevada megye
- Orange megye
- Placer megye
- Plumas megye
- Riverside megye
- Sacramento megye
- San Benito megye
- San Bernardino megye
- San Diego megye
- San Francisco
- San Joaquin megye
- San Luis Obispo megye
- San Mateo megye
- Santa Barbara megye
- Santa Clara megye
- Santa Cruz megye
- Shasta megye
- Sierra megye
- Siskiyou megye
- Solano megye
- Sonoma megye
- Stanislaus megye
- Sutter megye
- Tehama megye
- Trinity megye
- Tulare megye
- Tuolumne megye
- Ventura megye
- Yolo megye
- Yuba megye
Népesebb városok
- Los Angeles (4 045 635)
- San Diego (1 336 865)
- San José (989 486)
- San Francisco (824 525)
- Long Beach (492 642)
- Fresno (486 116)
- Sacramento (475 743)
- Oakland (420 183)
- Santa Ana (353 184)
- Anaheim (346 823)
- Bakersfield (328 692)
- Riverside (296 842)
- Stockton (289 927)
- Chula Vista (231 305)
- Fremont (213 512)
- Modesto (209 936)
- Irvine (209 806)
- Glendale (207 157)
- San Bernardino (205 493)
- Huntington Beach (201 993)
Gazdaság
Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja.
Műszaki iparágak
Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása.
Film- és szórakoztatóipar
Közvetlenül Los Angeles mellett található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára, több – a filmkészítésben elsőrangú helyen álló – filmstúdió székhelyével.
Ásványkincsek és bányászat
Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina is. A színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higanyérc. A nem fémes ásványok közül legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős nagyságú kőolajmezők is találhatóak itt, amelyeknek jelentős szerepük van az állam vegyiparában.
Mezőgazdaság és élelmiszeripar
Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők és sivatagos területek ellenére hatalmas térségen találhatóak szántóföldek is, ahonnan a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése is. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű a talaj, ami kedvez a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek: a kaliforniai borok világhírűek. A nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztés legfontosabb ágai a szarvasmarha- és a lótenyésztés.
Turizmus
A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos tájaknak, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tízmillió turista keresi fel Kaliforniát.
Látnivalók
- Sequoia Nemzeti Park – az óriás mamutfenyők, köztük a világ egyik legnagyobb fája, a General Sherman otthona
- Kings Canyon National Park
- Yosemite Nemzeti Park – a világ legmagasabb gránitfalának, az El Capitannak, és az USA legmagasabb vízesésének, a Yosemite-vízesésnek az otthona
- Death Valley – Amerika legmélyebb szárazföldi pontja, a Föld egyik legmelegebb helye
- Big Sur – a Csendes-óceán hegyes partvonala
- Alcatraz-sziget
- Hearst-kastély
- Hollywood
- Golden Gate híd
- San Diego Zoo és SeaWorld
- USS Midway – múzeumként működő repülőgép-anyahajó
- RMS Queen Mary
- Piedras Blancas rezervátum, az északi elefántfókák (Mirounga angustirostris) „törzshelye”
- Joshua Tree Nemzeti Park
- Briones Regionális Park
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
