Bosác

Bosác (szlovákul: Bošáca) falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Bosác (Bošáca)
A római katolikus templom.
Bosác zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Polgármester	Daniel Juráček
Irányítószám	913 07
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
Népesség
Teljes népesség	1321 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	235 m
Terület	19,60 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 49′ 40″, k. h. 17° 50′ 20″48.82777778, 17.83888889
Bosác weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosác témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Vágújhelytől 8 km-re északra, a Fehér-Kárpátok szélén fekvő Bosáci völgy közepén.

Élővilága

• 
  2015

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2022-ben és 2023-ban 4 gólyafiókát számoltak össze.^[2]

Története

A mai falu területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. Na Kopci nevű magaslatán a lelőhelyéről elnevezett ún. bosáci típusú kerámiák kerültek elő. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt, melynek temetőjét is feltárták. A későbbi korban a hallstatti és a la théne-i kultúra települései álltak a Martákovej skale nevű helyen.

1380-ban „Bosach” néven említik először. 1398-ban „possessi Bosach”, 1479-ben „Besach villa Bsacz”, 1506-ban „possessio Bosacz” alakban írják. A falu a beckói váruradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 107 háza volt. 1720-ban szőlőskert és 104 adózó háztartás található a településen. 1773-ban „Bosacza” néven szerepel az oklevelekben. 1784-ben 340 házában 415 családban 2146 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOSACZA. Nagy tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág Újhelytöl 3/4. mértföldnyire, földgye néhol soványas; de egyéb javaira nézve, mellyekkel bővelkedik, első Osztálybéli.”^[3]

1828-ban 364 háza volt 2117 lakossal. Lakói gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel és kereskedéssel foglalkoztak. A 19. században 10 malom, fűrésztelep állt a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bosácza, tót falu, Trencsén vgyében, 1049 kath., 812 evang., 293 zsidó lak., az irtásokban 728 kath., 120 evang., 18 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. – Határja nagy, de hegyes, sovány; erdeje sok; pálinkát főz; savanyúvize is van. F. u. a Beczkói uradalom. Ut. p. Trencsén.”^[4]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Lakói szövéssel, varrással, népviselet készítésével, nyáron idénymunkákkal foglalkoztak. 1921-től szeszfőzde működött a községben, mely híres volt szilvapárlatáról. A bosáci szilvapárlat ma – bošácka slivovica néven – európai uniós eredetvédettségű termék.^[5]

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[6]

Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Emberek száma:	1367	1342	1393	1321
Eltérés:		-1,82 %	+3,80 %	-5,16 %

Népességi statisztikák^[6]

Év:	2023.	2024.
Emberek száma:	1334	1321
Eltérés:		-0,97 %

1880-ban 2977 lakosából 4 magyar, 202 német és 2616 szlovák anyanyelvű; ebből 1671 római katolikus, 1023 evangélikus és 283 izraelita vallású.

1890-ben 3115 lakosából 3 magyar, 223 német és 2844 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 3488 lakosából 30 magyar, 128 német és 3327 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 3955 lakosából 47 magyar, 114 német és 3744 szlovák anyanyelvű; ebből 2379 római katolikus, 1427 evangélikus és 147 izraelita vallású volt.

1921-ben 4087 lakosából 10 magyar és 4005 csehszlovák volt.

1930-ban 4066 lakosából 1 magyar és 3944 csehszlovák volt.

1991-ben 1427 lakosából 1 magyar és 1417 szlovák volt.

2001-ben 1345 lakosából 1334 szlovák volt.

2011-ben 1393 lakosából 1 magyar és 1354 szlovák volt; ebből 743 római katolikus és 450 evangélikus vallású.

2021-ben 1360 lakosából 1 magyar, (+1) cigány és ruszin, 1304 (+4) szlovák, 15 (+2) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.^[7]

Neves személyek

• Itt született 1863-ban Sándorfi Nándor esperes plébános, amatőr régész, Sándorfi Ede pap bátyja.
• Itt született 1869-ben Eduard Šandorfi-Škrabánek (Sándorfi Ede) római katolikus pap, több katolikus újság szerkesztője. Emléktáblája a korábbi iskola falán áll.
• Itt született 1898-ban Juraj Krajčovič szlovák bányamérnök, pedagógus.
• Itt született 1903-ban Koloman Slimák kinológus, vadász.
• Itt született 1908-ban Štefan Kuna katonatiszt, az SzNF résztvevője.
• Itt született 1930-ban Mikuláš Beňo szlovák kommunista funkcionárius, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, parlamenti képviselő.
• Ľudovít Bránsky akadémiai festő.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1733-ban barokk stílusban épült, 1789-ben klasszicista stílusban építették át. Falfestményeit Jozef Hanula alkotta 1906-ban.
• A faluban egy régi házból kialakított falumúzeum is található, ahol egyebek mellett az itteni szép népviselet, bútorok és használati tárgyak is megtekinthetők.
• Kápolnáját 1763-ban az Erdődyek építtették barokk stílusban. Oltárképei Franz Anton Maulbertsch alkotásai. A kápolna az 1760-as években épített és 1908-ban lebontott Erdődy-kastély épületegyüttesébe tartozott.
• A község már a 18. században nevezetes volt gyümölcstermesztéséről és annak feldolgozásáról. Az aszalt szilvát tutajokon egészen Budapestig szállították.
• A Lysica-hegy (501,7 m) a községtől észak-nyugatra fekszik.