Bram Stoker

Abraham „Bram” Stoker (Dublin, 1847. november 8. – London, 1912. április 20.) ír író, a világ egyik legismertebb horrortörténetének, a Drakula gróf válogatott rémtetteinek (1897) szerzője.

Bram Stoker
Élete
Született	1847. november 8.  Írország, Dublin
Elhunyt	1912. április 20. (64 évesen)  Anglia, London
Sírhely	Golders Green Crematorium
Nemzetiség	ír
Szülei	William Stoker Charlotte Mathilda Blake Thornley
Házastársa	Florence Balcombe
Gyermekei	Irving Stoker
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény, novella
Irodalmi irányzat	horror
Első műve	A végzet lánca
Fontosabb művei	Drakula gróf válogatott rémtettei (1897)
Bram Stoker aláírása
Bram Stoker weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bram Stoker témájú médiaállományokat.

A Dracula első kiadású borítójának másolata

Élete

Abraham Stoker 1847-ben született Dublinban. Apja, William Stoker (1799–1876) a dublini vár tisztviselője volt, anyja, Charlotte Mathilda Blake Thornley (1818–1901) pedig a nők egyenjogúságáért küzdött. Hét testvér sorában a harmadik volt. Stoker saját bevallása szerint hétéves koráig ágyban fekvő beteg volt, bár hogy miben állt a betegsége, azt nem tudni. Szegénység közt nőtt fel egy olyan Írországban, amit még mindig kísértett az 1845-ös krumplivész. Szülei már kiskorában is sokra tartották az irodalmat és a könyveket. Abraham Stoker magántanuló volt.^[1]

1863-ban a dublini Trinity College-ba került. Ekkorra betegségéből már teljesen kigyógyult. Az energikus fiatalember 190 centire nőtt és 80 kilót nyomott. A Trinityben két új tárgyat talált rajongásához: a költészetet és a színművészetet. Az iskola elvégzése után apja nyomdokaiba lépett, de 1878-ban megvált állásától, hogy Henry Irving impresszáriója legyen. Nemcsak munkakapcsolat volt, hanem barátság. Irving ihlető volt, mentor és egyben egy ügy is, amelynek Stoker az életét szentelhette. 1875-ben jelent meg első sikeres irodalmi alkotása, A végzet lánca.

Stoker 1878-ban feleségül vette Florence Balcombe-ot, aki korábban Oscar Wilde kedvese volt. A házaspár Londonba költözött, ahol az író Irvings Lyceum Színházánál menedzserként tevékenykedett. Az Irving mellett folytatott munka eredményeképpen a londoni „High Society” tagjává vált. Londoni pályafutása alatt ismerkedett meg Sir Arthur Conan Doyle-lal és George Bernard Shaw-val. Irving amerikai turnéi lehetővé tették, hogy példaképével, Walt Whitmannel találkozzon. A színházi munka mellett jutott ideje az írásra is. Ezekben az években íródott a Pillantás Amerikára (1886), és két regény: A kígyó útja (1890), és a Watter’s Mou’ zátony (1895).

1890-ben az író találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Tepes Drăculea legendájáról. E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a vámpír figuráját. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libraryben és a Whitby könyvtárban kutatott. 1897-ben megjelent a Drakula gróf válogatott rémtettei című regénye, mely osztatlan sikert aratott.

A Drakula – levélregény. A szereplők naplóbejegyzésein és egymásnak írt levelein keresztül bontakozik ki a cselekmény, a rémisztő történet, ilymódon Stoker sok oldaláról szemlélteti a cselekményt.

A Drakula után több művet is írt, többek közt regényeket és egy emlékezést Henry Irvingre, de ezek meg sem közelítették a Drakula sikerét.

Bram Stoker 1912-ben hunyt el Londonban. Egyes feltételezések szerint szifiliszben, míg más források szerint túlhajszolta magát a munkában.

Művei

Regények

• The Primrose Path (1875)
• The Snake’s Pass (1890)
• The Watter’s Mou’ (1895)
• The Shoulder of Shasta (1895)
• Dracula (1897)
• Miss Betty (1898)
• The Mystery of the Sea (1902)
• The Jewel of Seven Stars (1903)
• The Man (1905)
• Lady Athlyne (1908)
• The Lady of the Shroud (1909)
• The Lair of the White Worm (1911)
• Seven Golden Buttons (megírva 1891, posztumusz kiadás 2015)

Magyarul

• Drakula : Harker Jonathan naplója. Budapesti Hírlap (1898)
• A fehér féreg fészke, ford. Gálvölgyi Judit, Metropolis könyvek, Budapest: Metropolis Media (2009). ISBN 978-963982829-2
• szerk.: Kiss Sándor: A végzet láncolata és újabb borzongató történetek, (szerk., ford., utószó Kiss Sándor), Máriabesnyő: Attraktor (2020)
• Drakula; előszó Elizabeth Kostova, ford. Sóvágó Katalin; Európa, Bp., 2022 (Kapszula könyvtár)