Budakörnyéki járás

A Budakörnyéki járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Budapest volt. 1934-ben jött létre a Biai járás egyidejű megszüntetésével. Ezen a néven az 1950-es járásrendezés során szűnt meg, amikor helyére a Budai járás lépett, szintén Budapest székhellyel.

Története

A Budakörnyéki járás elődje a Biai járás volt, melynek neve 1898-ig Pilisi alsó járás volt és a 19. század közepén az addigi Pilisi járás feldarabolásával jött létre. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Bia volt a székhelye. A járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunántúli részének déli felét foglalta magába.

A 20. század fordulóján a Budapest körüli települések népessége, gazdasága és infrastrukturális fejlettsége erősen megnőtt, és elkezdődött a Nagy-Budapestet alkotó agglomeráció kialakulása. 1934-ben megszüntették a Biai járást, mivel Budapest vonzásának erősödése és a közlekedési lehetőségek javulása miatt célszerűbb lett községeit Budapest székhellyel igazgatni. Az 1922-ben létrejött Központi járás területe és népessége azonban túl nagy lett volna, ha a két járást egyesítik, ezért inkább külön járást hoztak létre Budapest környékének a Dunántúlra eső részén. Ez a második Budapest székhelyű járás lett a Budakörnyéki járás. A Biai járás tíz községén kívül ide csatolták át a Központi járás Dunántúlra eső hat községét és a Pomázi járásból további öt községet.

A Budakörnyéki járás ezen a néven az 1950-es járásrendezéskor szűnt meg, amikor neve Budai járásra változott és északi határát a Szentendrei járás felé néhány község átcsatolásával kiigazították.

Községei

Az alábbi táblázat felsorolja a Budakörnyéki járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Albertfalva	1934	Központi járásból	1949	Budapesthez csatolták
Bia	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Budajenő	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Budakeszi	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Budaörs	1934	Központi járásból	1950	Budai járáshoz
Budatétény	1934	Központi járásból	1949	Budapesthez csatolták
Diósd	1946	Váli járásból (Fejér vármegye)	1950	Budai járáshoz
Érd	1946	Adonyi járásból (Fejér vármegye)	1950	Budai járáshoz
Nagykovácsi	1934	Pomázi járásból	1950	Budai járáshoz
Nagytétény	1934	Központi járásból	1949	Budapesthez csatolták
Páty	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Perbál	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Pesthidegkút	1934	Központi járásból	1949	Budapesthez csatolták
Piliscsaba	1949	Szentendrei járásból	1950	Budai járáshoz
Pilisliget	1949	Szentendrei járásból	1950	Budai járáshoz
Pilisszentiván	1934	Pomázi járásból	1950	Budai járáshoz
Pilisvörösvár	1934	Pomázi járásból	1950	Budai járáshoz
Pusztazámor	1946	Váli járásból (Fejér vármegye)	1950	Budai járáshoz
Solymár	1934	Pomázi járásból	1950	Budai járáshoz
Sóskút	1946	Váli járásból (Fejér vármegye)	1950	Budai járáshoz
Százhalombatta	1946	Adonyi járásból (Fejér vármegye)	1950	Budai járáshoz
Tárnok	1946	Váli járásból (Fejér vármegye)	1950	Budai járáshoz
Telki	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Tinnye	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Torbágy	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Tök	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz
Törökbálint	1934	Központi járásból	1950	Budai járáshoz
Üröm	1934	Pomázi járásból	1949	Szentendrei járáshoz
Zsámbék	1934	Biai járásból	1950	Budai járáshoz

Területe és népessége

Lásd még

• Budaörsi kistérség
• Érdi kistérség
• Pilisvörösvári kistérség
• Nagy-Budapest