Chandra űrtávcső

From Wikipedia, the free encyclopedia

Chandra űrtávcső
Remove ads

A Chandra űrtávcső (angolul: Chandra X-Ray Observatory) röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat harmadik tagja. Nevét a csillagász Subrahmanyan Chandrasekhar-ról kapta. A tervezési szakaszban AXAF-nak nevezték (Adavanced X-ray Astrophysics Facility). 1999. július 23-án bocsátották fel az STS–93 küldetés során a Columbia űrrepülőgéppel. Eddig ez a legnagyobb műhold, amelyet űrrepülőgéppel indítottak.

 Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól.

Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. november 26.

Gyors adatok

A Chandra a harmadik abban a négytagú sorozatban, amelyet a NASA a „Nagy Obszervatóriumok” program keretében tervezett. Az először felbocsátott objektum a Hubble űrtávcső (látható fény tartománya), a második a Compton űrtávcső (gamma tartomány) volt. A Spitzer űrtávcsővel (infravörös tartomány) lett teljes a program. A műhold üzemeltetése és vezérlése a Smithsonian Astrophysical Observatory feladata.

A Chandra műszerei:

A Chandra távcsöveinek felbontása 0,5 ívmásodperc, amely jelentősen nagyobb, mint az eddigi misszióké. Összehasonlításképpen a tudományosan nagyon sikeresen működő ROSAT röntgenműhold felbontása 4 ívmásodperc volt.

Remove ads

A Chandra pályája

Ellipszis pályán kering a Föld körül, melynek földtávolpontja 133 ezer kilométer magasan van a földfelszín felett (több mint egyharmad Föld-Hold távolságnyira. A földközelpontja 16 ezer km magasan van. Egy keringést 64 óra és 18 perc alatt tesz meg.

Aktuális helyzete megnézhető itt: http://chandra.harvard.edu/about/whereis.html

A műhold felépítése

A Chandra műhold felépítése jól megérthető az alábbi oldalról elérhető Flash animációval (Chandra Interactive Feature link).

A Chandra energiaellátása

A műhold energiáját két napelemtábla szolgáltatja, melyek 2 kilowatt energiát termelnek. A napelemekkel együtt a műhold 19,5 méter széles.

A műhold eredményei

Megfigyelhetőek a Rák-köd pulzára körüli gyűrűk, gomolyagok és jetek rövid időtartamú változásai az alábbi mozgóképeken. Összevethetőek a Chandra (röntgen) és a Hubble űrtávcső (optikai) képei.

Felfedezte a műhold, hogy az NGC 6240 galaxis magjában nem egy fekete lyuk található, hanem kettő kering egymás körül egymástól 3000 fényévre. Ezek néhány százmillió év múlva egyesülnek majd, amit a galaxis túl fog élni (fotók).

Vizsgálja továbbá a galaxisunk középpontjában elhelyezkedő nagy tömegű fekete lyukat, a Sagittarius A-t; a galaxisunk jeteket kibocsátó csillagméretű fekete lyukját, az XTE J1550-et; a Mars felső légkörében keletkező röntgen-sugárzást; Tycho Brahe szupernóvájának maradványát és sok egyebet.

A Chandra képei

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads