Christoffel Plantin

Christoffel Plantin (1520–1589), híres antwerpeni nyomdász és a kiadó-dinasztia alapítója. A neve előfordul Plantijn alakban is.

Christoffel Plantin
Született	Christophe Plantin 1520. május[1][2] Saint-Avertin[3]
Elhunyt	1589. július 1. (69 évesen)[4][1][3][5][6] Antwerpen[7][3]
Állampolgársága	Dél-Németalföld francia Spanyol-Németalföld
Házastársa	Jeanne Rivière[8]
Gyermekei	Martina Plantin Magdalena Plantin
Foglalkozása	betűtervező nyomdász kiadó személy könyvkötő University printer költő képzőművész könyvkereskedő
A Wikimédia Commons tartalmaz Christoffel Plantin témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Franciaországból, St. Avertin-ből származott. 1548 körül telepedett le Antwerpenben. Könyvkötőként és bőrművesként dolgozott, majd 1555-ben lépett be a könyvpiacra mint nyomdász. Antwerpenben megalapította a De Gulden Passer, azaz Az Arany Körző nevű kiadót, mely 1576-ban költözött a Vrijdagmarkt térre.

Egyaránt kinyomtatta a reformáció és az ellenreformáció műveit. 1571-ben II. Fülöp spanyol király kizárólagos jogot (ún. privilegium) adott neki Spanyolország és gyarmatai összes liturgikus könyvének kinyomtatására és kereskedelmére, ugyanakkor 1578-ban Plantin lett a spanyol uralom ellen harcoló protestáns Egyesült Tartományok hivatalos nyomdásza is. 1575-ben már hetven főt alkalmazott és valóságos kiadói birodalmat épített ki, akik „kápolná”-nak nevezett egyfajta szakszervezetet alkottak, mely egészségügyi ellátást is nyújtott számukra. Ezzel Plantin jóval megelőzte a korát. Kiadóvállalata a németalföldi humanizmus egyik központja volt. Plantin nyomtatta ki Justus Lipsius és Rotterdami Erasmus szinte összes művét.

II. Fülöptől kieszközölte a híres Biblia Polyglotta (ötnyelvű biblia) kinyomtatását, hogy megerősítse katolikus elkötelezettségét és elhomályosítsa a protestáns művek kiadása terén végzett tevékenységét. Számos tudományos művet is kinyomtatott a földrajztudomány (Abraham Ortelius: Theatrum Orbis Terrarum Theatrum Orbis Terrarum), a természettudományok (Mathias Lobelius: Kruydtboeck), az anatómia (Andreas Vesalius és Joannes Valverde művei) és a matematika területéről (Simon Stevin: De thiende).

Halála után a humanista és tudományos művek háttérbe szorultak. Utódai a Moretus családból főleg a katolikus ellenreformáció műveit adták ki.