Cieszyn

Cieszyn (csehül Těšín; németül: Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban. A város az Olza folyó (mely egyben államhatár Lengyelország és Csehország között) jobb partján fekszik. Az egykori egységes város balparti része Český Těšín, ma Csehországhoz tartozik.

Cieszyn
A piactér
Cieszyn címere Cieszyn zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Sziléziai
Járás	Cieszyn
Irányítószám	43-400
Körzethívószám	(+48) 33
Rendszám	SCI
Testvérvárosok	Lista Luzern Rozsnyó[1] Český Těšín[1] Genk[1] Puck[1] Teuva[1] Balcsik[1]
Népesség
Teljes népesség	33 958 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	1 183,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	249-378,5 m m
Terület	28,61 km² km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′49.75, 18.633333333333
Cieszyn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cieszyn témájú médiaállományokat.

A város története a 9. századig nyúlik vissza és a golensica szláv törzs földvárához kapcsolódik. A város 1220 körül keletkezett. A 13. század végétől a cieszyni fejedelemség központja lett, mely formálisan 1918-ig állt fenn, uralkodói pedig először a Piast, majd a Habsburg dinasztia tagjai voltak. A város kettéosztása 1920 júliusában következett be az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló Lengyelország és Csehszlovákia két évig tartó vitája után.

Műemlékek

A lengyel oldalon található az egykori egységes város legtöbb műemléke elsősorban az Óvárosban (Stare Miasto) és a várhegyen.

• Várhegyen többek között Szent Miklós 9. századi román rotundája, gótikus vártorony a 14. századból ("Piast torony"), 19. századbeli Habsburg-palota, a piast-kori vár maradványai.
• Mária Magdolna (korábban dominikánus) plébániatemplom, a 13-14. század fordulójáról, a 18. században egy tűzvész után újjáépítve barokk stílusban.
• Szent György templom a 14-15. század fordulójáról.
• Szentháromság templom – késő reneszánsz, a 16-17. század fordulójáról neogótikus toronnyal.
• Irgalmasrendi kolostor a Szűz Mária mennybemenetele templommal. Épült 1697-1714-ig, átépítve 1788-ban.
• Jézus templom. Építésének kezdete 1710-ben, 1750-ben épült a tornya, Lengyelország legnagyobb evangélikus temploma.
• A ferencesek Szent Kereszt temploma, eredetileg a 17. században épült hercegi kápolna, melyet a 18. században a város átépített barokk stílusban. Mellette ferences rendház.
• Piactér (Rynek): lakóházak, városháza, szálloda "A barna szarvashoz", szökőkút Szent Flórián szobrával.
• Óváros több tucat műemlék épülettel.
• A Cieszyni Szilézia Múzeuma – Lengyelország legrégibb múzeuma igen gazdag gyűjteménnyel, többek között Peter Parler műhelyéből származó gótikus "cieszyni madonnával" 1375 körül. A múzeum mellett lapidárium.
• A nemesi udvarház a 14-19. századból.

A még egységes Cieszyn térképe 1909-ből