Clark Ádám (hajó)
úszódaru From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Clark Ádám úszódaru főképp hidak építésénél használt önjáró úszódaru, amelyet 1980-ban épített a Ganz-MÁVAG Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi Gyáregysége.[3] Eredetileg az Árpád híd bővítéséhez tervezték. Teherbírása 2006 óta 200 tonna.[4] Gyártásakor elsősorban kikötők, gátak építésére, legfőképpen pedig nagy méretű hídszerkezetek szerelésére szánták. Mentéshez is használják, többek között vasércszállító hajót is emelt már ki. 2019 júniusában a Budapesten elsüllyedt Hableány felszínre hozásához rendelték ki.[2] Bár 2011-ben[5] és egyes források még 2019-ben is Közép-Európa legnagyobb úszódarujaként tartották számon,[2] de például a lengyel flottában a Maja (már 2010 előtt[6]) és a Conrad Consul (2016 decembere óta) is nagyobb emelőkapacitású.[7]
Remove ads
Jellemzői
A hídépítésre tervezett úszódarut két 520[8] lóerős dízelmotor hajtja, üzemanyagtartálya 60 000 literes, ami 200 óra menetidőre elegendő. A két Scania DS 14 motort gumibakokra szerelték, emiatt csendesnek mondhatóak. A két motorhoz két kormány tartozik, de általában csak az egyiket használja a kapitány, a másodikra megálláshoz, illetve zátonyon való fennakadásnál van szükség. Maximális sebessége 16–17 km/h.[8] Műszaki felülvizsgálatát Ausztriában végzik szárazdokkban, tízévente.
A terhek emeléséhez szükséges ellensúlyt a hajótest végében lévő ballaszttartályok megtöltésével lehet biztosítani. A széleken két 60 köbméteres, középen egy 80 köbméteres víztartály van. A ballasztvíz bemozgását megakadályozandó emeléshez teljesen fel kell tölteni a kijelölt tartályt.[8]
Remove ads
Története
A kivitelező az Árpád híd szélesítéséhez és kapacitásbővítéséhez rendelt 120 tonna emelőkapacitású úszódarut már 1978-ban kiindulási feltételként írta elő beruházási programjában. A Hídépítő Vállalat 1979 márciusában meg is rendelte a Magyar Hajó és Darugyártól.[9] Kifejlesztője Szabó Endre gépészmérnök, tervezője pedig Mikó György hajóépítő szakmérnök – aki 1982-ben formatervezési nívódíjat is kapott ezért – volt.[10] Elkészítését az 1980-ra rendelkezésre álló gyártó üzemek, illetőleg előszerelő telepek emelőkapacitása tette lehetővé.[11]
A hajó építését az tette szükségessé, hogy az akkor rendelkezésre álló két 100-100 tonnás úszódaru, a József Attila és az Ady Endre, alkalmatlan volt az Árpád hídi munkákhoz, felújításuk összesen 50 millió forintba került volna. A Clark Ádámot a Fővárosi Tanács rendelte meg és fizette ki, majd a végfelhasználó Hídépítő Vállalatnak adományozta, mert a cégnek nem állt rendelkezésre a szükséges fejlesztési alap. A hajó közel 100 millió forintos költségből készült el.[12] A hajótestet 1980. október 21-én bocsátották vízre.[13]
A Clark Ádám úszódaru az Árpád híd szélesítéséhez tervezett modell második példánya. A Magyar Hajó- és Darugyárban készülő, még befejezetlen első példányt 1980 februárjában (Latakia kikötőjének fejlesztésére[14]) szíriai megrendelésre készítették el, azzal a feltétellel, hogy fél éven belül átadásra kerül, így azt nyáron át is adták. Ennek úgy tettek eleget, hogy a félkész járműről eltávolították a Clark Ádám nevet, e miatt azonban az októberben vízre bocsátott darunak még rövidebb idő alatt kellett elkészülnie. Testvérhajóitól e példány abban különbözött, hogy gémje másfél óra alatt lefektethető az úszóműjére, így közlekedhet a hidak alatt – a szír megrendelésre gyártatott párjától ezt nem várták el, míg a szintén ekkor Brazíliába készítettnél az volt fontos, hogy gyors hajózású legyen. A gémet úgy tervezték, hogy teherbírása 120 tonna, ha az tíz méterre nyúlik ki, és 100 tonna 20 méteres állással. Emelési magassága 46,5 méter volt. A Dunán ekkor ez volt a legnagyobb úszódaru.[8][9][15][16][17]
Az Árpád híd bővítését követően számos magyarországi és külföldi híd építésénél alkalmazták, többek között a Pentele híd[18] vagy a Megyeri híd építésénél. Összecsukhatóságának ez utóbbinál, 2008-ban[19] és a Hableány mentési munkálataiban, 2019-ben[20] is nagy hasznát vette. Emellett használják például szárnyashajók beemelésére is.[8]
1995-ben a Ganz Danubius Vitla Kft. nyerte el úszódaru javítási tenderét,[21] és alakította át 150 tonna teherbírásúra. A felújított daru 1996 novemberében amellett, hogy 350 tonnányi szerkezetet szállított Komáromba, 150 tonnát csúcsmagasságra, azaz 44 méter magasságba emelt. 2006-ban, még a Megyeri híd építése előtt 200 tonna teherbírásúra építették át ugyanott.[1][9]
Remove ads
A daru válogatott közreműködései
- Árpád híd építése (1981–1983)
- Az Árpád hídról a Dunába zuhant tehergépkocsi kiemelése (1982. február 4.)[22]
- Két 82 méter hosszú, 1 méter átmérőjű cső lefektetése a Mosoni-Duna medrébe (1987. július 9.)[23]
- A VITUKI elsüllyedt Károlyi Zoltán nevű mérőhajójának kiemelése a Dunából Ásványráró térségében (1987. július 15.)[24]
- Az M0-s autóúton a Deák Ferenc híd építése (1988–1989)[25]
- A Lágymányosi híd (ma Rákóczi híd) építése (1993–1995)[26]
- Az elsüllyedt Vakulencsuk matróz ukrán pakuraszállító uszály kiemelése az Újpesti-öbölből (1998)[27]
- Egy új szállítóbárka vízre emelése Dunaújvárosban (1998)[28]
- A bajai Türr István híd felújítása (1998–1999)[29]
- Mária Valéria híd építése (2001)[30]
- A szekszárdi Szent László híd építése (2002)[31]
- David Merlini beleeresztése a Dunába a víz alatti szabadulásakor (2004)[forrás?]
- Pentele híd építése (2005–2006)[32]
- Megyeri híd építése (2006–2008)[33]
- Újpesti vasúti híd felújítása (2008)[34]
- A léket kapott Csillag sétahajó kiemelése a Dunából a Vigadó térnél (2010)[35]
- A Margit híd felújítása során a Dunából előkerült uszálymaradványok és hídelem kiemelése (2011)[36]
- A Monostori híd építése (2017–2019)[37]
- Az elsüllyedt Hableány kiemelése (2019)
- A budapesti Összekötő vasúti híd bővítése (2020–2022)[38]
- Tomori Pál híd építése (2022–?)[39]
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads