Csataszög

Csataszög község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában. 1121 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű települése.^[3]

Csataszög
Park a faluközpontban Szent Vendel-szoborral
Csataszög címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	község
Polgármester	Juhász Éva (független)[1]
Irányítószám	5064
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	305 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	26,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′, k. h. 20° 23′47.283333333333, 20.383333333333
Csataszög Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Csataszög weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csataszög témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye középső részén, a Tisza jobb partján fekszik, Szolnoktól mintegy 20 kilométerre északkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Hunyadfalva, északkelet felől Kőtelek, kelet felől Nagykörű, dél felől a Törökszentmiklóshoz tartozó Óballa, nyugat felől pedig Besenyszög.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Szolnok vagy Kőtelek felől a 3224-es úton, Nagykörű felől pedig a 3223-as úton.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a Budapest–Záhony-vasútvonal mintegy 20 kilométerre fekvő Szolnok vasútállomása.

Története

Először 1864-1865-ben szerepel Csataházpart, Csataszög néven, Pesty Frigyes helységnévtárában.

Az egykori Csata-ér partjára települt házcsoport lett 1910-ben Nagykörű legnépesebb külterületi lakott helye, Csataszög néven.

A második világháború idején a területen jelentős csaták folytak. A szovjet csapatok 1944. november 7-én szabadították fel a települést.

A község először 1951-ben kérvényezte az önállóvá válást, de ekkor még nem engedték leválni Nagykörűről.

1993-ban tartott népszavazáson (nagyon szoros eredmény mellett) a lakosság az elszakadás mellett döntött. 1994. december 11. óta önálló település.

Nevének eredete

• Pesty Frigyes szerint azért hívják ezt a helyet így, mert a Rákóczi-szabadságharc idején itt nagy csata volt a kurucok és a rácok között.
• Valószínűbb, hogy az egykor itt folyó Csata-érről kapta a nevét a település.

Közélete

Polgármesterei

• 1994–1998: Pomázi Ferenc (független)^[4]
• 1998–2002: Pomázi Ferenc (független)^[5]
• 2002–2006: Pomázi Ferenc (független)^[6]
• 2006–2010: Pomázi Ferenc (független)^[7]
• 2010–2014: Pomázi Ferenc (független)^[8]
• 2014–2016: Pomázi Ferenc (független)^[9]
• 2016–2019: Oravecz Zsuzsanna Éva (Fidesz)^[10][11]
• 2019–2024: Oravecz Zsuzsanna Éva (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Juhász Éva (független)^[1]

A településen 2016. október 16-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[10] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.^[13]

Az önkormányzat címe: 5064 Csataszög, Szebb Élet utca 42., telefonszáma 56/499-593 ;e-mail címe: [e-mail], hivatalos honlapja http://www.csataszog.hu.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	311	304	288	279	297	304	305
	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 11,5% cigánynak, 2% németnek, 0,7% románnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,7% románnak, 0,3-0,3% szlováknak, görögnek és szerbnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt római katolikus, 4% református, 1% evangélikus, 2,4% egyéb katolikus, 29% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).^[15]

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 65%-a római katolikus, 3%-a református, kb. 2%-a evangélikus. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 30%.^[16]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,6%, református 9,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 34,2% (19,7% nem nyilatkozott).^[17]

Római katolikus egyház

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületébe tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. Csataszög római katolikus vallású lakosai a nagykörűi plébániához tartoznak, mint fília.

Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozó Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei

• Ökogazdaság - cigája juh tenyészete