Csigérszőllős

Csigérszőllős (Seleuș) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Csigérszőllős (Seleuș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Csigérszőllős
Rang	községközpont
Községközpont	Csigérszőllős
Irányítószám	317290
SIRUTA-kód	12000
Népesség
Népesség	1867 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 21° 43′ 00″46.3833, 21.7167
A Wikimédia Commons tartalmaz Csigérszőllős témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Borosjenőről délnyugatra, Pankotától északra, Sikula, Zaránd és Csigérgyarmat közt, a Csik-ér közelében fekvő település.

Története

Nevét 1489-ben Zewles írásmóddal említette először oklevél. 1498-ban Zewlews, 1746-ban Csigerél Szőllős, 1808-ban Szöllős, 1909-ben Szőllőscsigerél alakban írták.

1527-ben Cserni Jován itt, Szőllősnél verte meg Perényi Péter erdélyi vajda hadait. 1645-ben a szőllősi Horga család nemességet kapott I. Rákóczi György fejedelemtől, majd 1741-ben van említve az e családból származó N. Horga-Popovici világosi tanító, tanfelügyelő, táblabíró, 1796-tól helybeli pap.

1851-ben Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában írta a településről: "Szőlős és Szigerel, Szelem si Csiggerel...Arad vármegyében...6 katholikus, 3 zsidó, 1683 óhitű lakos, anyatemplommal. Határa 6753 hold...Birja báró Ditrich József".

1910-ben 2577 lakosából 138 magyar, 2430 román volt. Ebből 103 római katolikus, 2390 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borosjenői járásához tartozott.

Az egykori török híd maradványai