Dalai láma
Tibet vallási vezetője From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A dalai láma a tibeti buddhizmus gelugpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója. Az egymást követő dalai lámák egy (tibeti nyelven) tulku (mongolul kubilgán) öröklési vonalat formálnak, ami 1391-ig nyúlik vissza. A jelenlegi[1] – tizennegyedik – dalai láma Tendzin Gyaco. A legtöbb tibeti buddhista iskola elfogadja a dalai lámát Tibet vallási és politikai vezetőjének, és mind a négy iskola vezetője a tibeti hagyományok legfőbb lámájaként ismeri el.[forrás?] Ez gyakorlatilag Tibet uralkodójává, valamint államfőjévé tette a pozíció betöltőjét. A dalai láma a fővárosból, Lhászából igazgatta az ország nagy részét (a 17. század közepétől 1959-ig, amikor Indiába kellett menekülnie).
.svg){kind=small}
A dalai láma a hit szerint Avalókitésvara, az együttérzés bódhiszattvájának megtestesülése, akit tibeti nyelven „Csenreszig”-nek neveznek. A bódhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újraszületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják.
Gyakran teszik hozzá az „Őszentsége” megnevezést a dalai láma titulusa elé. A dalai lámáról gyakran azt gondolják, hogy a gelugpa iskola feje, de a pozíciója hivatalosan a ganden tripához tartozik. A tibetiek a dalai lámát gyalva rinpocsénak vagy jisinorbunak nevezik.
Remove ads
Történelem
A dalai „óceán”-t jelent mongol nyelven, a láma pedig „bölcs tanító”-t tibeti nyelven, és az összetételt általában „a bölcsesség óceánja”-ként fordítják. Maga a dalai láma is ezt a fordítást használja. A tényleges titulust a mongol uralkodó Altan kán ruházta Szönam Gyacóra 1578-ban, a teljes mongol cím így hangzik: „a csodálatos Vadzsradhara, erényekkel ékes ragyogó óceán”.[2] Szönam Gyaco a Drepung kolostor apátja volt, akit ebben az időben széles körökben a legfőbb lámának tartottak. Bár Szönam Gyaco az első láma lett, aki a dalai láma titulust birtokolta, annak köszönhetően, hogy a leszármazási vonalának harmadik tagja volt, a 3. dalai láma-ként vált ismertté, és a titulust azóta a reinkarnációs vonal minden tagja viseli. A két megelőző címet posztumusz adományozták a korábbi inkarnációinak. 170 éven belül öt dalai lámát gyilkoltak meg a buddhista udvaroncok.[3]
Az 5. dalai láma, Güsri kán támogatásával, aki Höh Núr mongol uralkodója volt, egyesítette Tibetet. A dalai lámák egész addig gyakorolták részleges uralmukat Tibetben, a kínai kormány által bizonyos mértékű autonóm hatalommal felruházva, amíg a Kínai Népköztársaság egészen meg nem szállta a régiót 1949-ben, majd 1959-ben teljesen ellenőrzése alá nem vonta. A 14. dalai láma ekkor Indiába menekült.
Remove ads
A dalai lámák utódlása
A „dalai láma” címet jelenleg a spirituális vezető következő reinkarnációjának adományozzák (például: a 14. dalai láma következő reinkarnációja a „15. dalai láma” titulust fogja viselni).
A dalai láma környezete a reinkarnációra utaló magatartást vagy közlést már a dalai láma haldoklása során figyeli, nincs-e valamilyen utalás az eljövendő utód születési helyére, a születendő személy közvetlen környezetére vagy ismertetőjelére. A dalai láma ugyanis maga választja meg a helyet és annak körülményeit, milyen formában és kiben fog újraszületni. Halálát követően a szerzetesek campából[4] gyúrt golyókba helyezik az égtájak neveit, majd imamalomban megpörgetik. Ha a kieső golyóban levő égtájat az elhunyt is említette, akkor a vezető lámák elindulnak és keresésbe kezdenek egy kisgyermek, a láma reinkarnációja, avagy a yangsi (yang srid) után. A pontos hely megtalálásához jóslatokat és híres lámák látomásait is igénybe veszik. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha felismeri a megelőző dalai láma személyes tárgyait. A reinkarnáció keresése általában több évet vesz igénybe. A reinkarnációt ezután Lhászába viszik, hogy ott a többi láma tanítsa.
Remove ads
A dalai láma jövője
Világi nézete ellenére, a Kínai Népköztársaság kormánya megszerezte az ahhoz való hatalmat, hogy jóváhagyja a fő reinkarnációk megnevezését Tibetben. Ez a döntés egy precedensre hivatkozik, melyet a Csing-dinasztia Csien-lung császára állított fel, aki bevezetett egy rendszert, a dalai láma és a pancsen láma kiválasztására sorshúzásos módszerrel, amihez egy aranyurnát használnak, árpagolyókba csomagolt nevekkel. Napjainkban ezt a precedenst használták a pancsen láma megnevezéséhez, akinek hatalmában van felismerni az új dalai lámát. Vannak feltételezések, miszerint a jelenlegi dalai láma halálával a Kínai Népköztársaság fogja levezetni az utód kiválasztását.
A jelenlegi dalai láma többször kijelentette, hogy soha nem fog újraszületni olyan területen, amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll,[5] és alkalmanként azt sugallta, hogy úgy dönthet, ő lesz az utolsó dalai láma azáltal, hogy egyáltalán nem születik újra. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az ismételt reinkarnációinak az a célja, hogy folytassa a befejezetlen munkát, és amennyiben a tibeti helyzet változatlan marad, nagyon valószínű, hogy újra fog születni, hogy befejezhesse a munkáját.[6] Ezenfelül, a jövőbeli tibeti alkotmánytervezetében a dalai láma intézménye bármikor érvényteleníthető a Gyűlés 2/3-os demokratikus többségével. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a 14. dalai láma kijelentette: „Személy szerint úgy érzem, a dalai láma intézménye megszolgálta a célját”.[7]
Rezidencia
Az 5. dalai lámától kezdve, a 14. dalai láma 1959-es száműzetésbe való vonulásáig, a dalai lámák székhelye télen a Potala palota volt, nyáron pedig a Norbulingka palota és park. Mindkét rezidencia a tibeti Lhászában található, körülbelül 3 kilométerre egymástól. 1959-ben, Tibet kínai megszállását követően, a 14. dalai láma Indiában keresett menedéket. Az indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru hozzájárult, hogy biztonságos menedéket garantáljon a dalai lámának és tibeti társainak. A dalai láma azóta Dharamszalában, az észak indiai Himácsal Prades államban él, ahol megalapították a Központi Tibeti Adminisztrációt (a száműzött tibeti kormányt). Tibeti menekültek Dharamsalában sok iskolát és buddhista templomot építettek és nyitottak meg.
Remove ads
A dalai lámák
A dalai lámának 14 elismert reinkarnációja van:
Remove ads
Filmek
- Bernardo Bertolucci: A kis Buddha (Little Buddha), 1993
- Martin Scorsese: Kundun, 1997
- Jean-Jacques Annaud: Hét év Tibetben (Seven Years in Tibet), 1997
- Jochen Breitenstein: Der Ring des Buddha, 2001
- Werner Herzog: Rad der Zeit, 2004
Magyar nyelvű kötetek
- Roland Barraux: A dalai lámák története. Tizennégy fénysugár a Látomások taván, Budapest, Ferenczy, 1995, ISBN 963-825-843-8
- Tendar Thubten Samphel: Tibet dalai lámái; előszó Őszentsége, a Dalai Láma, ford. Narancsy Gábor, versford. Rab Zsuzsa; Officina '96, Bp., 2003
- Mayank Chhaya: A Dalai Láma. Az ember, a szerzetes, a misztikus, Budapest, Trivium Kiadó, 2008, ISBN 978-963-971-135-8
- Glenn H. Mullin: A tizennégy Dalai Láma. A reinkarnáció szent öröksége, Budapest, JLX Kiadó, 2011, ISBN 978-963-305-297-6
- Daniel Goleman: A jóság hatalma. A dalai láma látomása az emberiségről; ford. Tóth Zsuzsanna; Libri, Bp., 2015
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads