Daugava

A Daugava avagy másképpen Nyugati-Dvina (belarusz nyelven Заходняя Дзьвіна, lettül Daugava, oroszul Западная Двина [zapadnaja dvina], lengyelül Dźwina, németül Düna, észtül Väina) 1020 km hosszú folyó Észak-Európában, ebből 325 km Oroszország területén.^[1] A folyó az oroszországi Valdaj-hátságból ered, majd Fehéroroszországon, Lettországon át folyik, és Rigánál ömlik a Balti-tengerbe.

Daugava
Közigazgatás
Országok	Oroszország,  Fehéroroszország,  Lettország
Földrajzi adatok
Hossz	1020 km
Forrásszint	221 m
Vízhozam	678 m³/s
Vízgyűjtő terület	87 900 km²
Forrás	Valdaj-hátság, Oroszország
é. sz. 56° 51′ 20″, k. h. 32° 32′ 30″56.855540805556, 32.541687694444
Torkolat	Balti-tenger (Rigánál)
é. sz. 57° 03′ 43″, k. h. 24° 01′ 33″57.0619, 24.0258
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Daugava témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A folyó nagy része hajózható és csatorna köti össze a Dnyeperrel.

A folyó lettországi részén 3 vízerőmű található: A Rrigai a 35. folyamkilométernél, a ķegumsi (ejtsd: tyegums) a 70. folyamkilométernél és a Pļaviņu (ejtsd: plavinyu) a 107. folyamkilométernél. További erőmű megépítését tervezik Daugavpils (németül Dünaburg) körzetében. Ez ellen a lett környezetvédők nagyon határozottan tiltakoznak.

A 10. században a vikingek a Daugaván és a Dnyeperen keresztül jutottak el Bizáncba, bár akkor még a Daugava–Dnyeper-csatorna nem létezett.