Debian

A Debian elnevezés egy gyűjtőfogalom.

Debian
Debian GNU/Linux 9.0 (“Stretch”)
Fejlesztő	Debian közösség[1]
Forráskód	nyílt[1]
OS-család	Linux[1]
Legelső kiadás	1993.
Stabil verzió	12.7 Bookworm[2] (2024. augusztus 31.)
Kernel	monolitikus
Felhasználói felület	GNOME, KDE, LXDE, Xfce[3]
Licenc	DFSG kompatibilis licencek [4]
Státusz	aktuális
Weboldal	debian.org

A többség azonban a népszerű Linux-disztribúciót érti rajta, aminek a helyes megnevezése Debian GNU/Linux, ezzel is jelezve, hogy az adott rendszer a Linux kernelt és nyílt forráskódú, szabad felhasználású (GNU licenc alatt publikált) szoftverek együttesét használja.

Legfőbb jellemzői:

• teljesen ingyenes és megfelel a Debian szabad szoftver irányelveknek, tehát szabad szoftver;^[5]
• számtalan résztvevő tartja karban;^[1]
• fejlett csomagkezelő rendszerrel rendelkezik, ami könnyűvé teszi a programok frissítését, telepítését és eltávolítását.

A felhasználókkal való kapcsolatot a Debian társadalmi szerződés írja le.^[6]

A név eredete

A Debian elnevezés Ian Murdock (a projekt alapítója) és Deborah (Ian kedvese) nevének összevonásából állt össze.^[1]

Debian GNU/Linux

Története

Ian Murdock indította útnak a világ (talán) legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.^[1]

Az indulás Ian levelével^[7] kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án postázott a comp.os.linux.development hírcsoportba.

Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.

Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.

Akkoriban a Linux fejlesztések teljesen logikátlanok voltak. Az emberek különösebb tervek nélkül, a világ minden pontján elszórva, különböző nyelveket beszélve, fizetés nélkül hogyan akarhattak volna komplett operációs rendszert fejleszteni?^[forrás?]

Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.

Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az MCC Interim a Manchester Computing Centre-től, vagy a TAMU a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül az SLS volt a király.

Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?

Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.

Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.

Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.

1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.

From: Ian A Murdock ([e-mail])
Date: August 27, 1993 8:22:14 PST
Newsgroups: comp.os.linux.development
Subject: Debian: a brief status report

Ian Murdock azóta megpróbálkozott saját cégén keresztül egy Debian-ra alapozott üzleti disztibúció értékesítésével, amely sikertelen próbálkozásnak bizonyult. Azóta a Sun Microsystems alkalmazásában a Project Indiana nevű projekten dolgozik, amelynek érdekessége, hogy openSolaris alapra helyezett, a modern Linux disztribúciók vetélytársának szánt operációs rendszert fejleszt.

Debian kiadások

A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).

A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.

A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.

A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az ilyen szoftvert, vagy szoftvercsomagot szokás a "bleeding-edge" jelzővel illetni.

Név szerinti kiadások

  Régi, nem támogatott kiadás

  Régi, de még támogatott kiadás

  Aktuális kiadás

  Jövőbeni kiadás

A kódnevek a Pixar nagy sikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók.

Verzió (Kódnév)	Dátum	Megjegyzés	Leírás
0.90	1993. augusztus-december	(nem volt kódneve)
0.91	1994. január	(nem volt kódneve)
0.93R5	1995. március	(nem volt kódneve)
0.93R6	1995. november	(nem volt kódneve)
1.0	nem adták ki	(nem volt kódneve) Az InfoMagic CD forgalmazó egy félreértés miatt a fejlesztői verziót adta ki CD-n, és nevezte el 1.0-s kiadásnak. A Debian fejlesztői és az InfoMagic az eset után közös nyilatkozatban ismerték el a hibát, és visszavonták ezt a változatot.[8]
1.1 (Buzz)	1996. június 17.	Buzz Lightyear volt a (z)űrhajós,[9]
1.2 (Rex)	1996. december 12.	Rex volt a tyrannosaurus,[9]
1.3 (Bo)	1997. június 5.	Bo Peep volt a pásztorlány,[9]
2.0 (Hamm)	1998. július 24.	Hamm volt a malac[9]
2.1 (Slink)	1999. március 9.	Slinky Dog volt a játékkutya,[9]
2.2 (Potato)	2000. augusztus 15.	Mr. Potato (Krumplifej Uraság),[9]
3.0 (Woody)	2002. július 19.[10]	Woody volt a cowboy,[9]
3.1 (Sarge)	2005. június 6.[11]	Sarge a műanyagkatona (eredetileg: Army Men).[9]
4.0 (Etch)	2007. április 8.[12]	Etch a mágneses rajztábla.[9]
5.0 (Lenny)	2009. február 14.[13]	Lenny a kis, lábakon járó távcső[9]
6.0 (Squeezy)	2011. február 6.[14]	Squeeze a zöld, háromszemű gumiűrlény a Toy Story 2.-ből[9]
7.0 (Wheezy)	2013. május 4.[3]	Wheezy egy piros csokornyakkendőt viselő gumipingvin a Toy Story 3.-ból[9]
8.0 (Jessie)	2015. április 25.[3]	Bazzoka Jane, a tehenészlány a Toy Story 2.-ből[9]
9.0 (Stretch)	2017. június 17.	Stretch egy lila polip a Toy Story 3.-ból[9]
10.0 (Buster)	2019. július 6.	Buster egy barna kutya a Toy Story – Játékháború 2. – ból
11.0 (Bullseye)	2021. augusztus 14.	Bullseye egy szamár a Toy Story 2-ből
12.2 (Bookworm)	2023. október 7.[15]	Bookworm (kis zöld szemüveges könyvmoly)
13.0 (Trixie)	?	Trixie
instabil (Sid)	Rolling release	Így hívták a szomszéd rossz gyereket, aki kínozta a játékait.[9] A név egyúttal egy szójáték, a Still in Development – Fejlesztés alatt rövidítése.

A Debian Trixie bejelentett várható megjelenése: 2025. augusztus 9, ebben már a telepítéskor használhatók a különféle érdeklődési területekre fókuszáló Tiszta Debian válogatások is.

A Debianra épülő disztribúciók

• Ubuntu és a sok származéka: Kubuntu, Xubuntu, Fluxbuntu, Edubuntu; Linux Mint, ...
• Aptosid, egy Sid-re épülő terjesztés asztali rendszerekre, friss alkalmazásokkal
• Knoppix egy Live CD, valamint ennek sok származéka (Damn Small Linux, Kanotix, Morphix, KnoppMyth, Sulix és még több).
• Linspire és Freespire – ezek és származékaik főként kevésbé hozzáértő felhasználók számára készülnek otthoni, vagy irodai használatra.
• CrunchBang Linux, újabban Ubuntu helyett Debian alapokra épülő "pehelysúlyú" disztribúció, alapértelmezetten Openbox környezettel; a tapasztaltabb felhasználók számára. Fejlesztését befejezték.
• Bunsenlabs Linux a korábbi Crunchbang Linux továbbfejlesztése közösségi alapon, szintén Openbox ablakkezelővel.
• LMDE: Linux Mint Debian Edition. Az elsődlegesen Ubuntura épülő Linux Mint disztribúció fejlesztői újabban egy közvetlenül Debian-alapú rendszert is fejlesztenek.
• MEPIS – egy Live CD kezdőknek, ami telepíthető is.
• Elive – Enlightenment ablakkezelőre épülő disztribúció.
• Raspbian – Raspberry Pi-re optimalizált kiadás.
• SparkyLinux – lengyel fejlesztés, (rolling release)

És számos, azóta eltűnt terjesztés, mint például a Storm Linux.

Debian GNU/Hurd

Folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a GNU Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, és a GNU projekt eredménye. Innen ered a Debian GNU/Hurd elnevezés.^[1]

Debian GNU/kFreeBSD

Az első nem Linux-alapú – FreeBSD kernelre épülő – port a Debian 6.0 "Squeeze" verzióban debütált technológiai újdonságként.^[16]

Nem támogatott Debian változatok

• Debian GNU/Darwin: Egy csoport tervezte a kiadását is, mely a Mac OS X Darwin nevű kernelére épült volna, de a projekt tagjai jelenleg leállították/szüneteltetik tevékenységüket. Mivel a Darwin kernel BSD licenc alatt érhető el, a Debian Projekt nem támogatja.
• Nexenta: Egy, az Ubuntu -ra (így közvetetten a Debianra) épülő komplett operációs rendszer, amely az openSolaris kernelt, GNU eszközkészletet, X11-et, asztali programokat szállít.