Deborah Kerr

skót színésznő (1921–2007) From Wikipedia, the free encyclopedia

Deborah Kerr
Remove ads

Deborah Jane Kerr-Trimmer (Helensburgh, 1921. szeptember 30.Botesdale, 2007. október 16.) Golden Globe-díjas skót színésznő. Hatszor jelölték Oscar-díjra, négyszer BAFTA-díjra és egyszer Emmy-díjra. 1994-ben Oscar-életműdíjat kapott „elegáns és szép színészi munkájáért”.[11]

Gyors adatok
Remove ads

Élete

Thumb
Deborah Kerr csillagja a Hírességek sétányán
Thumb
Stewart Granger és Kerr a Zenda foglyában
Thumb
Ég tudja, Mr. Allison: Robert Mitchummal
Thumb
Japán poszter a Quo vadisról
Thumb
Kerr a Csavargókban
Thumb
A Fekete nárciszban David Farrarral
Thumb
Betta St. Johnnal (balra) az Álmaim asszonyában
Thumb
Kerr a Quo vadis című filmben
Thumb
Kerr (balra) és Greer Garson (jobbra) a Julius Caesar című filmben
Thumb
Kerr mint Parr Katalin angol királyné A fiatal Bess című filmben
Thumb
Deborah Kerr 1973-ban

Balerina növendék

Deborah Kerr 1921-ben született Skóciában. Egy öccse volt. Édesapját, aki építész volt, korán elvesztette: a férfi megsérült az első világháborúban. Kerr táncolni tanult nagynénje bristoli iskolájában, és ösztöndíjjal bekerült a Sadler's Wells balettiskolába. Tizenhét évesen debütált Londonban, a Prométeusz című balettban. Kerr azonban úgy érezte, nem elég jó ahhoz, hogy balerina lehessen: túl magasnak találta magát, ráadásul látva társai ügyességét (mint Beryl Grey vagy Margot Fonteyn), meggyőzte magát, hogy sosem lesz igazi balett-táncos.[10][12] Miután Kerr felfedezte, hogy érdeklődik a színészet világa iránt, különböző apró szerepekkel részt vett Shakespeare-drámákban. Első filmes szerepét George Bernard Shaw drámájának, a Barbara őrnagynak filmadaptációjában kapta (Major Barbara), főszerepben Wendy Hillerrel és Rex Harrisonnal, miután Gabriel Pascal, magyar származású producer egy étteremben odajött hozzá.[10]

Útban Hollywood felé

A brit filmiparban sorra kapta a főszerepeket, mígnem 1943-ban Michael Powell és Pressburger Imre kiválasztotta őt a Blimp ezredes élete és halála című filmjébe. Kerr az ezredes női ideáljait testesítette meg háromféleképpen. A film forgatása közben ő és Powell szeretők lettek.[10] Később Powell remélte, hogy Kerr elvállalja a neki felkínált szerepet A Canterbury Tale című filmben, azonban Gabriel Pascal már leszerződtette a színésznőt a Metro-Goldwyn-Mayerrel. Kerr szerelmi ügye véget ért Powellel, miután a színésznő Hollywoodba ment filmezni. Első szerepe a Tökéletes idegenekben volt Robert Donattal az oldalán. Egy bugyuta párt játszottak, akik azonban a háború alatt tapasztaltaktól hatalmas változáson esnek át. 1945-ben nyolchetes színházi turnéra ment a Gázláng című thrillerrel. Járt Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban is, és a turné alatt találkozott Anthony Bartley brit pilótával, aki első férje lett.

Kerr karrierje akkor indult be igazán, mikor 1947-ben főszerepet kapott a Fekete nárcisz című filmben, amely nemzetközi sikert ért el, a színésznő pedig lehetőséget kapott, hogy Clark Gable-lel A házalókban játszhasson.

Hírnév és sikerek

1949-ben Oscarra jelölték az Edward fiam című filmben nyújtott alakításáért - amely mellesleg Robert Morley angol író színdarabjának adaptációja volt -, ennek ellenére a film nem vonzott nagy érdeklődést. Kerr a Kérlek, higgy nekem forgatása után kedveszegetten vallotta be, hogy nagyon szívesen játszott volna az Afrika királynőjében, amelynek jogaival már a Warners stúdió rendelkezett.[10] Helyette egy másik afrikai történetben adódott lehetősége a színésznőnek, cím szerint a Salamon király kincsében. A film nagyszerűen szerepelt a közönség előtt, ezt pedig követte egy újabb kasszasiker, a nagy költségvetésű Quo vadis.

1952-ben Deborah Kerrt választották a Most és mindörökké című film főszerepére, miután Joan Crawfordnak összetűzése támadt a rendezővel az operatőrt illetően. Kerr három hónapig képezte beszédkiejtését, hogy megszabaduljon az akcentusától, vörös haját pedig szőkére festette. Alakítása sokkolta Hollywoodot és a rajongóit is. Ikonikussá vált az a forró jelenete Burt Lancasterrel, amikor a tengerparton fekszenek egymásba gabalyodva, a hullámok pedig körbe ölelik őket. Kerrt újabb Oscarra jelölték. Ezután a színésznő a Broadwayen is debütált a Tea és vonzalomban, amiben egy iskolaigazgató feleségét játszotta, akinek komolyan meg kellett győznie egy tanulót annak beállítottságát illetően. A darab filmváltozata megsínylette a cenzúrát, a színpadi teljesítménye azonban elismerő kritikát kapott.[10] 1955-ben karrierje a csúcson járt, mikor megkapta Anna Leonowens szerepét az Anna és a sziámi király című filmben, amely meghozta számára a harmadik Oscar-jelölést. A filmben IV. Ráma király (szerepben Yul Brynner) a gyermekeihez és feleségeihez hívja meg a brit Annát, hogy tanítsa őket, közben maga is nagy változásokon megy keresztül.

Oscar-jelölések nyomán

1956-ban ismét egy apáca szerepét öltötte magára, mint a Fekete nárciszban, az Ég tudja, Mr. Allison című filmben - újból Oscar-jelöléssel a zsebében. A következő évben Cary Granttal játszott a Félévente randevúban, amely a színésznő egyik kedvenc filmje volt.[10] A következő évben Kerrt ismét jelölték Oscarra a Külön asztalokban nyújtott alakításáért. A vélemények azonban megoszlottak Kerrt illetően, egyesek túl mesterkéltnek vélték.[10]

1959-ben Kerr újra Yul Brynnerrel játszott Az utazás című filmben, amelynek társszerzője Peter Viertel volt, Kerr későbbi második férje. 1960-ban a Csavargókban a színésznő egy megrendítő játékot mutatott be egy elnyomott, rongyokban járt feleségről, amely meghozta számára az utolsó Oscar-jelölést, de a díjat nem kapta meg. „Nekem kellett volna nyernem. Nekem!” - nyilatkozta Kerr, és sokan mások is egyetértettek vele, azonban ez a Modern kaméliás hölgy éve volt Elizabeth Taylorral a főszerepben. A hatvanas években már csak másodrangú filmekben szerepelt, nem kapott nagy visszhangot. A hetvenes években színpadon lépett fel, 1982-ben tért vissza tévéfilmek erejéig, mint Agatha Christie novelláskötetének, A vád tanúja és más történeteknek feldolgozására. Kerr 1984-ben életműdíjat kapott a cannes-i filmfesztiválon. A színésznő hivatalosan is nyugdíjba vonult, férjével Svájcba költöztek. 1994-ben Kerrt Oscar-életműdíjjal jutalmazták. Deborah Kerr 2007-ben hunyt el, Parkinson-kórban szenvedett.[12]

Remove ads

Filmográfia

Szerepei a Broadwayn

  • Tea and Sympathy (1953-55)
  • Seascape (1975)

Filmjei

További információk Év, Cím ...
Remove ads

Díjak és jelölések

BAFTA-díj

  • 1956: legjobb brit színésznő (jelölés) – The End of the Affair
  • 1958: legjobb brit színésznő (jelölés) – Tea és vonzalom
  • 1962: legjobb brit színésznő (jelölés) – Csavargók
  • 1965: legjobb brit színésznő (jelölés) – The Chalk Garden
  • 1991: különdíj

Cannes-i Filmfesztivál

  • 1984: életműdíj

David di Donatello-díj

  • 1959: legjobb külföldi színésznőKülön asztalok
  • 1987: legjobb külföldi színésznő (jelölés) – The Assam Garden

Emmy-díj

  • 1985: legjobb női mellékszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) (jelölés) – Egy gazdag nő

Golden Apple Awards

  • 1956: Golden Apple – legjobb színésznő

Golden Globe-díj

  • 1950: legjobb női főszereplő (jelölés) – Edward fiam
  • 1957: legjobb női főszereplő (vígjáték vagy musical)Anna és a sziámi király
  • 1958: legjobb női főszereplő (filmdráma) (jelölés) – Ég tudja, Mr. Allison
  • 1959: legjobb női főszereplő (filmdráma) (jelölés) – Külön asztalok
  • 1959: Henrietta-díj

Hollywood Walk of Fame

Laurel Awards

  • 1958: legjobb női filmcsillag (jelölés)
  • 1959: legjobb női főszereplő (filmdráma)Külön asztalok
  • 1959: legjobb női filmcsillag (jelölés)
  • 1960: legjobb női filmcsillag (jelölés)
  • 1961: legjobb női főszereplő (filmdráma) (jelölés) – Csavargók
  • 1961: legjobb női filmcsillag (jelölés)
  • 1964: legjobb női filmcsillag (jelölés)
  • 1965: legjobb női főszereplő (filmdráma) (jelölés) – Az iguána éjszakája
  • 1965: legjobb női filmcsillag (jelölés)

New York Film Critics Circle Awards

  • 1946: legjobb színésznő (második hely)Blimp ezredes élete és halála és Love on the Dole
  • 1947: legjobb színésznőFekete nárcisz és I See a Dark Stranger
  • 1956: legjobb színésznő (második hely)Anna és a sziámi király és Tea és vonzalom
  • 1957: legjobb színésznőÉg tudja, Mr. Allison
  • 1960: legjobb színésznőCsavargók

Oscar-díj

  • 1950: legjobb női főszereplő (jelölés) – Edward fiam
  • 1954: legjobb női főszereplő (jelölés) – Most és mindörökké
  • 1957: legjobb női főszereplő (jelölés) – Anna és a sziámi király
  • 1958: legjobb női főszereplő (jelölés) – Ég tudja, Mr. Allison
  • 1959: legjobb női főszereplő (jelölés) – Külön asztalok
  • 1961: legjobb női főszereplő (jelölés) – Csavargók
  • 1994: Oscar-életműdíj

Photoplay Awards

  • 1958: legnépszerűbb filmcsillag
Remove ads

További információk

Jegyzetek

További információ

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads