Durvavitorlájú törpedenevér

A durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Durvavitorlájú törpedenevér
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) Alcsalád: Vespertilioninae Nemzetség: Pipistrellini Nem: Pipistrellus Faj: P. nathusii
Tudományos név
Pipistrellus nathusii (Keyserling & Blasius, 1839)
Szinonimák
Pipistrellus unicolor Fatio, 1905
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Durvavitorlájú törpedenevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Durvavitorlájú törpedenevér témájú médiaállományokat és Durvavitorlájú törpedenevér témájú kategóriát.

Előfordulása

Európában és Ázsia keleti részén honos. Portugáliától a Kaszpi-tengerig, északon Szentpétervárig, délen Görögországig fordul elő.^[2] Magyarország déli részén szórványosan él.

Megjelenése

A durvavitorlájú törpedenevér testhossza 4,4-4,8 centiméter, farokhossza 3,4-4 centiméter, magassága 0,65-0,8 centiméter, alkarhossza 3,1-3,6 centiméter és testtömege 6-9 gramm. Külsőre igen hasonló a közönséges törpedenevérhez (Pipistrellus pipistrellus) és a fehérszélű törpedenevérhez (Pipistrellus kuhlii). Bundája vörösebb, füle rövid és keskenyebb, a fülfedő hosszabb, ovális és egyenesebb szélű, mint a törpedenevérnél.

Életmódja

A durvavitorlájú törpedenevér gyümölcsösökben, parkokban, esetenként lakott településeken él. Nyáron faodvakban, hasadékokban, szűk mélyedésekben alszik, és ott is telel át. Ügyesen és kitartóan repül, nagy távolságokra vándorol. A leghosszabb ilyen mért távolság 1600 km volt. Vizek fölött alacsonyan, nyílt területeken akár 15 méter magasan is vadászik.^[3] Tápláléka főleg kérészek, tegzesek, kétszárnyúak, lepkék, melyeket repülés közben fog meg. Röpte gyors, egyenes.^[2]