Eggenburg

Elhelyezkedése

Eggenburg a tartomány Waldviertel és Weinviertel régióinak határán fekszik a Schmida folyó mentén. Területének 12,2%-a erdő, 3,3% szőlő, 69,2% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Eggenburg (3061 lakos 2024-ben), Engelsdorf (103), Gauderndorf (101) és Stoitzendorf (243).

A környező önkormányzatok: északkeletre Röschitz, délkeletre Straning-Grafenberg, délnyugatra Burgschleinitz-Kühnring, északnyugatra Meiseldorf.

Remove ads

Története

Eggenburg őskori leleteiről vált híressé, róla neveztek el Eggenburgiumnak a Paratethys tenger 18-20 millió évvel ezelőtti lokális üledékrétegét.

A települést a 11. században alapították és 1125 körül említik először. Birtokosai a Babenbergek vazallusai voltak, illetve a Kuenring nemzetség egyik ága szintén von Eggenburgnaknak nevezte magát. 1150 után a települést megerődítették és mivel fontos kereskedelmi útvonalakon feküdt, gyorsan gyarapodott. A 12. században már mezővárosi és vámszedő joggal rendelkezett, 1277-ben pedig Eggenburg városjogot kapott. Jelentős zsidó közösség alakult ki, és messze földön használták az eggenburgi gabonavékát.

Bár 1428-ban kifosztották az Alsó-Ausztriába betörő cseh husziták, 1486-1490 között pedig Mátyás magyar király tartotta megszállva, a város virágzott. A harmincéves háború során 1619-ben a császári csapatok, 1645-ben a svédek foglalták el. 1623-ban az uradalmat eladták a jezsuitáknak, majd később az altenburgi apátságra szállt. A vár romlásnak indult, és az 1808-as nagy városi tűzvészben az öregtorony kivételével teljesen leégett. 1809-ben a francia, 1866-ban pedig a porosz megszállás következett. A 19. századi iparosodás során kisebb gyárak épültek, többek között egy pamutgyár, egy ametisztbánya, téglaégető kemencék, egy sörfőzde és egy pótkávéüzem. A város azonban leginkább Johann Krahuletz helytörténész és gyűjtő munkásságának és a róla elnevezett múzeumnak köszönhetően vált ismertté, amely 1902-ben nyílt meg, és Alsó-Ausztria egyik legfontosabb regionális múzeuma.

Remove ads

Lakosság

Az eggenburgi önkormányzat területén 2024 januárjában 3508 fő élt. A lakosságszám 1939-ben érte el a csúcspontját 4930 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 92,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 2,8% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 86,8%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 0,4% ortodoxnak, 4,4% mohamedánnak, 5,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 14 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (92,2%) mellett a bosnyákok alkották 2,8%-kal.

A népesség változása:

2016	3 569
2018	3 540

Elhelyezkedése

Története

Lakosság

Látnivalók

Jegyzetek

Források

Fordítás

Wikiwand - on