Egressy Béni

(1814–1851) magyar zeneszerző, író, színész From Wikipedia, the free encyclopedia

Egressy Béni
Remove ads

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21.[1] – Pest, 1851. július 17.)[2] zeneszerző, író, színész. A Szózat megzenésítője.

Thumb
A Szózat zenekari kottája
Gyors adatok
Remove ads

Élete

Nemes egresi Galambos Pál (néhol csak Egresi) református lelkipásztor és Juhász Julianna fia. Iskoláit a miskolci református gimnáziumban és a sárospataki református főiskolán végezte. Kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt (apja időközben meghalt, özvegyet és hat gyermeket hagyván hátra) nem folytathatta iskoláit, 1833-ban Mezőcsáton iskolamesterséget vállalt; ez időből valók zsoltártanulmányai, melyekhez később mint színész is visszatért. Másodizben is Szepsiben, Abaúj vármegyében vállalt segédtanítói hivatalt és mint ilyen látogatta meg 1830-ban bátyját, Egressy Gábort, aki már akkor a kassai színtársulat tagja volt. E látogatás elhatározta jövőjét: kardalnoknak állott. 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel.

Mindaddig inkább hajlam vezette, mint a készültség biztos tudata. A színészi pályán tanult meg franciául, olaszul és németül. A hangjegytant csak hírből ismerte; ezért éjjel-nappal tanult, tenorrá akarta magát kiképezni és valódi művelt színésszé. Mindazonáltal nem hagyott föl tehetsége próbálgatásával a budai színpadon sem. Mikor a budai színtársulat 1837-ben Pestre, a Nemzeti Színházba költözött, minden reménye füstbe ment és 1838-ban Itáliába ment, hogy énekelni tanuljon. Havival gyalog indultak útnak, és megjárták Fiumét, Triesztet, Velencét, Padovát és Milánót; e helyekről küldött leveleinek egy részét az akkori magyar lapok közölték. Másfél évet töltött ott nélkülözés és tanulmány, szenvedés és gyönyör közt.

1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként.

Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.

Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is.[3] Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta, és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára azonban csak tíz évvel később, 1861. március 9-én került sor.

Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. Felgyógyultáig Borsodba, Csátra vonult vissza, egy jó barátjához, ahol Szent Dávid zsoltárainak, amint a reformátusoknál francia hangzat szerint elfogadták, orgonára tételével foglalkozott. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Ott írta meg a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult, és visszatért a színpadra.

Összesen 47 zeneművet írt, amelyek közül 35 jelent meg nyomtatásban. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.

Elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten. Özvegyét König Rózát Csengery Antal vette nőül.

Remove ads

Dalai

1844-ben dalaival olyan ismert lett országszerte, hogy a „a magyar nóta atyja” megnevezéssel kezdték őt illetni.

További információk Cím, Szövegíró ...
Remove ads

Emlékezete

Thumb
Egressy Béni út 40-50. - Egressy-portré
Thumb
Egressy Béni út 40-50. - Egressy-portré (2016-ban újrafestve)
Thumb
Egressy Béni Művelődési Központ, Kazincbarcika

Képgaléria

Jegyzetek

Források

Irodalom

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads