Erőss József (történész)

Erőss József (Csíkszereda, 1868. október 26. – Sepsiszentgyörgy, 1932. november 7.) erdélyi magyar történész, az Erőss család kovásznai ágának leszármazottja. Erőss Alfréd katolikus pap, költő, tanulmányíró, gyulafehérvári segédpüspök nagybátyja.

Erőss József
Született	1868. október 26. Csíkszereda
Elhunyt	1932. november 7. (64 évesen) Sepsiszentgyörgy
Állampolgársága	magyar román
Foglalkozása	történész egyetemi oktató
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Erőss József (egyértelműsítő lap).

Élete

Középiskolai tanulmányait az akkor különálló község Csíksomlyón végezte el. 1892-től kezdően Kolozsvár városába járt egyetemre, ahol latin nyelv-történelem szakból tanári oklevelet szerzett. Tanárként munkálkodott a gimnáziumban Gyulafehérvár és Csíksomlyó településein, 1909 és 1929 között Kézdivásárhely városában. Történeti témájú cikkeket jelentetett meg a Közművelődés című folyóirat hasábjain.

Művei

• Olaszországi útirajz (1910)
• A székelyek története (Kézdivásárhely, 1913)
• Ágyúöntő Gábor Áron (ifjúsági színmű, Kézdivásárhely, 1914)
• Háromszék telepedési története (Sepsiszentgyörgy, 1929)

Kapcsolódó szócikkek

• Kézdivásárhely magyar irodalmi élete