Füzesabony

magyarországi város Heves vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Füzesabonymap
Remove ads

Füzesabony város Heves vármegye keleti részén, az Alföld északi peremvidékén. A Füzesabonyi járás központja. A megyeszékhely után a vármegye ötödik legnépesebb települése. Vasúti és közúti közlekedési csomópont.

Gyors adatok
Remove ads

Fekvése

Az Alföld északi peremén, a Hevesi-síkon helyezkedik el. A közvetlenül határos települések: észak felől Maklár, kelet felől Szihalom, délkelet felől Mezőtárkány, dél felől Dormánd, délnyugat felől Erdőtelek, nyugat felől Kál, északnyugat felől pedig Kerecsend.

Megközelítése

A város közlekedési csomópont: áthalad a határai közt a 3-as főút és az M3-as autópálya, előbbiből itt ágazik ki a Debrecenre vezető 33-as főút, amelynek az autópályával is van itt csomópontja. Érinti a területét az M25-ös autóút is – amely ugyancsak találkozik a 3-as főúttal –, valamint a 251-es főút, amely a 33-ast köti össze az Egerig húzódó autóúttal.

A hazai vasútvonalak közül három is érinti: a MÁV 80-as számú Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonala áthalad a településen, illetve innen indul a 108-as számú Füzesabony–Debrecen és a 87a sorszámú Füzesabony–Eger-vasútvonal. Közös állomásuk Füzesabony vasútállomás, mely a belterület középső részén (a történelmi belváros északi szélén) helyezkedik el, közúti elérését több más helyi utca mellett elsődlegesen a 33 110-es számú mellékút (települési nevén Kerecsendi út, illetve Szihalmi út) biztosítja.

Remove ads

Története

Thumb
A pusztaszikszói kápolna romos épülete Füzesabony határában

A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Füzesabony-Gubakút és a Pusztaszikszó mellett fekvő Szikszói berek elnevezésű részén, illetve a szennyvíztelep közelében neolit településeket tártak fel a régészek 1995–96 közt, illetve 1997-ben és 2005–2006 közt.[3] Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt.

1869-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött.

1989-ben kapott városi rangot. Ma Heves vármegye ötödik legnépesebb települése.

Remove ads

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
Lakosok száma
7823
7707
7412
7190
7170
7143
201320142018202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 3,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,6% (31% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 3,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[14]

Remove ads

Látnivalók

A város főbb látnivalói a következők:

Híres emberek

Remove ads

Források

  • Belon Gellért emlékkönyv
  • Piarista Gimnázium honlapja

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads