Főszékesegyházi Könyvtár

A Főszékesegyházi Könyvtár vagy Bibliothéka (latinul: Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis) Magyarország legrégebbi, és leggazdagabb egyházi könyvtára ami 2015-ös adatok szerint 174 545 kötetet,^[1] és összesen 250 000 könyvtári egységet^[2] őriz. Az esztergomi Víziváros déli végén, a Pázmány Péter utca és a Liszt Ferenc utca sarkán áll.

Ez a szócikk az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárról szól. Hasonló címmel lásd még: Kalocsai Érseki Könyvtár.

Főszékesegyházi Könyvtár
Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis
Becenév: Bibliotheca
Település	Esztergom (1895–)
Cím	Pázmány Péter u. 2.
Építési adatok
Megnyitás	1853
Építési stílus	korai eklektikus
Védettség	Műemlék
Tervező	Hild József
Építész(ek)	Hild József
Kivitelező	Feigler János
Hasznosítása
Felhasználási terület	Könyvtár
Tulajdonos	Esztergom-budapesti főegyházmegye
Elhelyezkedése
Főszékesegyházi Könyvtár Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 48″, k. h. 18° 44′ 19″47.796527777778, 18.738611111111
Főszékesegyházi Könyvtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Főszékesegyházi Könyvtár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az épület

Főegyházi könyvtár és papnövelde Esztergomban (Vasárnapi Ujság, 1856) Fugger terem A lépcsőház mennyezete Lépcsőházi freskó Szent Jeromos szobra az épület homlokzatán

Az érsekség hazatelepülése után Rudnay érsek a középkori és újabb könyvállományt ideiglenesen a ferencesen Szent Kereszt templomában helyezte el 1821-ben. A gyűjtemény a tervek szerint a Várhegyre tervezett épületkomplexumban kapott volna helyet. Mivel anyagi és statikai okokból ez meghiúsult, a Víziváros déli végén kapott végleges helyet. Mathes János korabeli térképe szerint a könyvtárat a középkori városfal mellett kialakított telektömb szélén helyezték el, részben egy feltöltött árok területén. Itt korábban Batthyányi József (1776-1777) érsek sétateret alakított ki, 1829-ben pedig Rudnay házhelyekre osztotta fel. A saroktelket Beimel József nyomdász kapta meg, aki nem kezdett építkezésbe, ezért Kopácsy József érsek visszavette azt, és emeletes házat kezdett építeni a könyvtárnak, de 1847-ben bekövetkezett halála félbeszakította a munkálatokat. 1852-ben Szcitovszky hercegprímás a telket átadta a főkáptalannak, hogy fejezzék be és tartsák fönn az épületet.^[3] 1853-ra épült fel, Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban. Ez volt az ország első olyan modern könyvtárépülete, ahol elkülönültek az olvasótermek és a raktárak.^[4] Az épület homlokzatán Szent Jeromos szobra látható. A második világháború alatt, 1944-ben megrongálódott, és csak 1961-ben került sor helyreállítására. Műemléki védettséget élvez.

Története

Az intézmény jelentős kódex-anyaggal rendelkezik. 738 ősnyomtatványt, és számos középkori kódexet őriz. 1397-ben Küküllei János, Nagy Lajos király történetírója jelentős könyvadománnyal gazdagította a könyvtárat. Vitéz János esztergomi érsek alatt a Bibliotheca a királyi udvar könyvtárával is vetekedett. A török elől – mint sok más esztergomi intézmény – 1528-ban a könyvtár Nagyszombatra menekült. 1611-ben összevonták az érseki és a kanonoki könyvtárakkal. az érsekség Esztergomba való visszaköltözésekor a Pozsonyi Érseki Könyvtár kötetei is Esztergomba kerültek. 1898-tól 1913-ig az épületben működött a Balassa Bálint Múzeum is. Az 1920-as évektől az emelet nagy termében (8,5×35 méter) állandó régészeti kiállítás működött.

A gyűjtemény jelentősebb darabjai

• Jelentős az angol, német, olasz, osztrák, cseh, francia és flamand gyűjteménye.
• A Tractatus, 11. század, amelybe egy névtelen barát feljegyezte a magyar királyok temetkezési helyeit.
• Perugiai Bernát kódexe 1190-ből, amely valószínűleg az esztergomi könyvíróműhelyben készült.
• Filipecz-kódex, 1470-es évek – kiemelendő gazdag corvinákkal díszítése.
• Szalkai László, a mohácsi vészben hősi halált halt esztergomi érsek diákkori tankönyve.
• A Jordánszky-kódex, benne 1516-19-ből származó Biblia-fordítással.
• II. Ulászló hatalmas graduáléja.
• 17. századi Balassa-biblia.
• Nagyszombati kódex 1512-1513
• Mátészalkai Zalka László glosszái
• Bakócz-graduále, a világ egyik legnagyobb kódexe, két kötetének összsúlya több mint 110 kg.^[5]