Fleck Zoltán

Fleck Zoltán (Budapest, 1965. szeptember 28.^[1] - ) magyar jogász, szociológus.

Fleck Zoltán
Született	1965. szeptember 28. (59 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász szociológus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1990)
Kitüntetései	Szabad Sajtó díj (2009)
Sablon Wikidata Segítség

Szakmai és politikai tevékenysége

1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomát, 1994-ben pedig szociológus oklevelet szerzett. 2000-ben elnyert PhD fokozata után 2001 szeptemberében egyetemi docens lett, 2003-tól pedig a jogszociológiai tanszék vezetője. 2007-ben habilitált, 2011. szeptember 1-jétől pedig egyetemi tanár lett. 1992 óta részt vesz a jogászdoktori iskola programjában.

Kutatási témái a jogalkalmazó intézmények, a jogászi hivatás, a jogi kultúra és a normák társadalmi érvényesülésének kérdései. Foglalkozik a bírói jogérvényesítéssel, de közzétett tanulmányokat a társadalmi előítéletekről, és kutatta a jogállam működésének kérdéseit is, a jogászok társadalmi összetételével, a jogalkalmazás szociológiájával és az előítéletek működésének mechanizmusával is foglalkozik. Tudományos munkája miatt korábban összeütközött a bíróságok vezetőivel is.

Publikációi

2012-ig hat önálló monográfiája jelent meg, többek között a „Bíróságok mérlegen”, „Igazságszolgáltatásunk újabb tíz éve”, a „Változások és változatlanságok”, a „Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban” és a „Szociológia jogászoknak” című kötetek.

Alapító szerkesztője a 2003-ban indított, Kontroll című jogszociológiai folyóiratnak, s tagja az Egyenlítő című folyóirat szerkesztőségének, de több más közéleti fórumon is publikál, így írásai megjelennek az Élet és Irodalomban és a Mozgó Világban.

„A maffiaállam joga” címmel tanulmányt írt a Magyar Bálint által szerkesztett, 2013 őszén megjelent Magyar polip című kötetbe.

• Jogszolgáltató mechanizmusok az államszocializmusban. Totalitarizmus-elméletek és a magyarországi szocializmus; Napvilág, Bp., 2001 (Critica)
• Rövid bevezetés a szociológiába a társadalombiztosítási szakemberképzés számára; ELTE Jogi Továbbképző Intézet–Mobil, Bp., 2002
• Szociológia jogászoknak; Napvilág, Bp., 2004
• Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban. Jogszociológiai vizsgálódások; Pallas Páholy–Gondolat, Bp., 2008 (Bibliotheca iuridica Publicationes cathedrarum)
• Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után; Napvilág, Bp., 2010 (20 év után)
• Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében; szerk. Fleck Zoltán; ELTE Eötvös, Bp., 2010 (ELTE jogi kari tudomány)
• Technika vagy érték a jogállam? A jogállami értékek átadása és az előítéletek csökkentése a jogászok és rendőrtisztek képzésében; többekkel; L’Harmattan, Bp., 2012 (Föld-rész könyvek)
• Technika vagy érték a jogállam? A jogállami értékek átadása és az előítéletek csökkentése a jogászok és rendőrtisztek képzésében; többekkel; L’Harmattan, Bp., 2012 (Föld-rész könyvek)
• Ágh Attila–Vértes András–Fleck Zoltán: Tíz év az Európai Unióban. Felzárkózás vagy lecsúszás?; Kossuth, Bp., 2014
• Jogszociológiai előadások; szerk. Fleck Zoltán; ELTE Eötvös, Bp., 2014 (ELTE jogi kari jegyzetek)
• Tanulmányok a kortárs jogelméletről; szerk. Fekete Balázs, Fleck Zoltán; ELTE Eötvös, Bp., 2015 (ELTE jogi kari tudomány)
• A jogászképzés szintleíró jellemzői; ELTE ÁJK, Bp., 2017 (Oktatásmódszertani füzetek, ELTE ÁJK)

Kritikák

2021-ben három másik jogásszal együtt (Vörös Imre, Bárándy Péter, Lengyel László), amellett érvelt egy a Népszavában megjelent röpiratban, hogy a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kell mondania a fennálló alaptörvény semmisségét.^[2]

2025 júniusában egy Tisza-sziget rendezvényen azt mondta, hogy "akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében", ha Sulyok Tamás esetleg nem a győztes pártot bízná meg kormányalakítással 2026-ban. Ezt a kijelentést több kritika is érte, többek között Sulyok Tamás részéről, aki szerint Fleck erőszakra buzdított. Felvetődött Fleck büntetőjogi felelőssége is, illetve Bayer Zsolt az ELTE-ről való eltávolítására is felhívott az idézett mondatok miatt, ugyanakkor az ELTE azt a nyilatkozatot adta ki, hogy nem kommentálja oktatói magánemberként tett kijelentéseit.^[3]

Díjai, elismerései

• Szabad Sajtó-díj (2009)