Gálocs

Gálocs (ukránul: Галоч [Halocs], oroszul: Галоч [Galocs]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Gálocs (Галоч)
Gálocs látképe
Gálocs címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Szürte község
Rang	falu
Alapítás éve	1828
Irányítószám	89430
Népesség
Teljes népesség	498 fő (2001)
Népsűrűség	83 000 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	0,0060 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 33′ 18″, k. h. 22° 11′ 53″48.555, 22.198055555556
Gálocs Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gálocs témájú médiaállományokat.

Fekvése

Ungvártól 12 km-re délnyugatra fekszik.

Története

Gálocs nevét a 13. században említette először oklevél.

A falu az Aba nemzetség egyik birtoka és az ő idejükben véres csaták színhelye volt. Gálocs a középkorban a nevickei vár tartozékai közé tartozott, később pedig a homonnai Drugeth család birtokolta a települést.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GALOCS. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Berényi Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Doboruskához nem mezssze, mellynek filiája.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Galócs, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, Dobó-Ruszkához egy órányira: 88 római, 132 görög kath., 265 ref. 5 evang., 60 zsidó lak. Ref. ekklésia. F. u. Galócsy, Balogh, Karner, s m. Ut. p. Ungvár.”^[2]

A trianoni békéig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajna része. 2020-ig Bátfa és Palló tartozott hozzá.

Népesség

1910-ben 542, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 545 lakosából 400 (70%) a magyar.

2001

498

Nevezetességek

• Református temploma 1699-ben épült, 1777-ben a régi anyagának felhasználásával újjáépítették. Mai temploma 1910-ben épült a régi fatemplom helyében. Az építéshez a telket Gecse Géza helybeli lelkész (1896-tól haláláig, 1930-ig) és felesége, Szitha Erzsébet – Gecse Endre szülei – adományozták. A bodrogkeresztúri fehér kőből emelt templom egyedülálló a vidéken.

Neves személyek

• A múlt század ötvenes éveiben itt szolgált Gecse Endre tiszteletes. A magyarországi 1956-os események kapcsán a szovjet hatóságok letartóztatták és az ungvári börtönben halálra kínozták. A mártírhalált halt pap emléktábláját 1992-ben avatták fel a gálocsi református templom falán, sírja a gálocsi temetőben van. Gecse Endre életútját a Jó pásztor volt c. könyvben ismerhetik meg az érdeklődők.