Gépzongora (regény)

A Gépzongora (angolul: Player Piano) Kurt Vonnegut 1952-ben megjelent első regénye. A regény 1954-es kiadásának a címe Utopia 14 és ezt követve az első magyar fordítás is Utópia 14 címmel jelent meg 1972-ben, majd Utópia címmel 1993-ban. Az első magyar fordítás szövege azonban még cenzúrázott volt, a cenzúrázatlan változat 2006-ban jelent meg először, a regény első kiadásának címét alapul véve Gépzongora címmel.

Ez a szócikk Kurt Vonnegut, Jr. regényéről szól. Hasonló címmel lásd még: Gépzongora.

Gépzongora
Szerző	Kurt Vonnegut
Eredeti cím	Player Piano
Ország	Egyesült Államok
Nyelv	angol
Műfaj	regény
Kiadás
Kiadó	Charles Scribner's Sons
Kiadás dátuma	1952
Magyar kiadó	Kossuth Könyvkiadó, Totem Kiadó, Maecenas Könyvkiadó, Helikon Kiadó
Magyar kiadás dátuma	1972, 1993, 2006, 2013
Fordító	Vajda Gábor, Molnár István
Sablon Wikidata Segítség

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Vonnegut első regényének központjában a modern technika uralta jövő és az ennek eljövetelét előmozdító, elitista és öntelt mérnöktársadalom áll. A mérnökök minden munkafolyamatot automatizálnak, minden a gépek felügyelete alatt áll, de azt, hogy ezzel az embereket megfosztják a hasznosság érzésétől, már nem veszik figyelembe. Felfogásuk szerint a mérnökökön kívül mindenki felesleges, ugyanakkor mindenkinek hálát kell éreznie az életet „megkönnyítő” mérnökök iránt. E kiváltságos technokraták egyike, az Ilium Művek^[1] mérnöke, Paul Proteus szembesül az egyszerű emberek és önnön boldogtalanságával, egyszersmind a gyárban végzett munka általánosan elidegenítő jellegével. Csatlakozik egy kialakulóban lévő mérnökellenes forradalomhoz, majd a mozgalom egyik vezetője lesz. A felkelők sikeresen elfoglalják Ilium városát, szétverik a gépeket, majd – immár hasznos elfoglaltságot találván maguknak – szép sorban megjavítják őket. Ezzel aztán kezdetét veszi a „szép, új világ” újbóli felépítése: a gépromboló forradalom elbukott. Ebben az első regényében a General Electric embertelen világában tapasztalt élményeit dolgozta fel antiutópisztikus módon, s bár a könyv végkifejlete reménytelenséget, kiúttalanságot sugall, a kezdő író szellemessége, nyelvi fordulatai és antropológián edzett emberismerete, társadalomelemző vénája már itt is megmutatkozik.^[2]

A regény mellékszála ugyanezt a történetet egy külső szemlélő, a bratpuhri sah szemszögéből meséli el. A sah szemszögéből nézve is ugyanazok a problémák válnak nyilvánvalóvá, amelyekkel Paul Proteus a rendszert belülről ismerve szembesül.^[3]

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Megjelenések

Angol nyelven

1. Player Piano, Scribner, 1952^[4]
2. Utopia 14, Bantam, 1954^[4]
3. Player Piano, Holt, 1966^[4]

Magyarul

1. Utópia 14; ford. Vajda Gábor, utószó Kuczka Péter; Kossuth, Bp., 1972 (Fantasztikus sorozat)
2. Utópia; ford. Vajda Gábor; Totem, Bp., 1993
3. Gépzongora; ford. Molnár István; Maecenas, Bp., 2006
4. Gépzongora, Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 2013, ford.: Molnár István^[5]