GCC (informatika)

A GCC a GNU Compiler Collection rövidítése.

GNU Compiler Collection
Fejlesztő	The GNU Project
Első kiadás	1987-05-23[1]
Legfrissebb stabil kiadás	15.2 (bug-fix release, stabil verzió, 2025. augusztus 8.)[2]
Legfrissebb fejlesztői kiadás	8.0 stage 1 (2017. április 20.)[3] +/-
Programozási nyelv	C++, eredetileg C
Operációs rendszer	platformfüggetlen
Platform	GNU
Állapot	stabil
Kategória	fordítóprogram
Licenc	GPL-3+, LGPL-3+, FDL-1.3+
A GNU Compiler Collection weboldala

Szabadon elérhető C, C++, Pascal, Objective-C, Java, Fortran és Ada fordító, elsősorban Linux és BSD – tehát POSIX – rendszerekre, de létezik Microsoft Windows-ra készített változata is (MinGW -n keresztül), rengeteg CPU és architektúra támogatott, amire a GCC tud fordítani.

Eredetileg a gcc GNU C Compiler-t jelentett, és csak is kizárólag C programozási nyelvet tudott kezelni. A gcc 1.0-t 1987-ben adták ki, majd a fordítót kiterjesztették arra, hogy C++-t is képes legyen lefordítani, az év decemberében.^[1] Később front end-et fejlesztettek többek közt a következőkhöz: Objective-C, C++, Fortran, Java (Gcj), Ada (Gnat), és Go.^[4]

A Free Software Foundation (FSF) adja ki a GCC-t GNU General Public License (GNU GPL) alatt. A GCC fontos szerepet játszott a szabad szoftver növekedésében, mind eszközként, mind példaként.

Történelmi áttekintés

Eredetileg GNU C Compiler-ként indult, és ennek a projektnek köszönheti a fejlődését sok nyílt forrású operációs rendszer, többek között a Linux és a nyílt BSD-k is.

Támogatott architektúrák

GCC a Hello World programot fordítja Windows alatt

Az elsődlegesen támogatott (és legjobban tesztelt) processzorcsaládok a 64- és 32 bites ARM, 64- és 32 bites x86-64 és x86 és a 64 bites PowerPC és SPARC.^[5]

A GCC cél-processzorcsaládok a 11.1-es verziótól kezdve a következők:^[6]

• AArch64
• Alpha
• ARM
• AVR
• Blackfin
• eBPF
• Epiphany (GCC 4.8)
• H8/300
• HC12
• IA-32 (32 bites x86)
• IA-64 (Intel Itanium)
• MIPS
• Motorola 68000 processzorcsalád
• MSP430
• Nvidia GPU
• Nvidia PTX
• PA-RISC
• PDP–11
• PowerPC
• R8C / M16C / M32C
• RISC-V
• SPARC
• SuperH
• IBM System/390 / z/Architecture^[7]
• VAX
• x86-64

A standard kiadásban támogatott kevésbé ismert célprocesszorok a következők voltak:

• freescale 68HC11
• A29K
• C6x
• CR16
• D30V
• DSP16xx
• ETRAX CRIS
• FR-30
• FR-V
• ROMP
• Intel i960
• IP2000
• M32R
• M·CORE
• MIL-STD-1750A
• MMIX
• MN10200
• MN10300
• Motorola 88000
• NS32K
• RL78
• Stormy16
• V850
• Xtensa

További processzorokat támogattak az FSF-verziótól elkülönülten karbantartott GCC-verziók:

• Cortus APS3
• ARC
• Atmel AVR32
• C166 és C167
• D10V
• EISC
• eSi-RISC
• Hexagon^[8]
• LatticeMico32
• LatticeMico8
• MeP
• MicroBlaze
• Motorola 6809
• MSP430
• NEC SX architecture^[9]
• Nios II és Nios
• OpenRISC
• PDP–10
• PIC24/dsPIC
• PIC32
• Propeller
• Saturn (HP48XGCC)
• IBM System/370
• TIGCC (m68k változat)
• TMS9900
• TriCore
• Z8000
• ZPU

A GCJ Java compiler/fordítóprogram vagy egy natív gépi nyelvi architektúrát, vagy a Java virtuális gép bájtkódját célozhatja meg.^[10] Amikor a GCC-t újracélzás (retargeting) során egy új platformhoz adaptálják, gyakran használják a bootstrapping technikát (amellyel önfordító fordítót állítanak elő). A Motorola 68000, Zilog Z80 és más processzorokat is gyakran megcéloztak a különböző Texas Instruments, Hewlett Packard, Sharp és Casio programozható grafikus számológépekhez fejlesztett GCC verziókban.^[11]

Kiadási stratégia

GCC kiadási stratégia

Az új kiadási menetrend során általában három fejlesztési állapotot hoznak létre, mielőtt egy branchot létrehoznak.

A nagyobb változtatások során adnak branchot a projekthez, melyek lehetnek:

• új C++ parser esetén
• új memória allokációs séma esetén
• új optimalizációs lépés

Minden branch után új kiadási menetrend következik, valamint jellemzően két havonta bug-fix foltot is kiadnak az eredeti kiadáshoz.^[12]