Galgóczi Erzsébet

Nem volt élettársa, magánélet

Galgóczi Erzsébet
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született	Galgóczi Erzsébet 1930. augusztus 27.[1] Ménfőcsanak[1]
Elhunyt	1989. május 20.[1] (58 évesen) Győr[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Élettársa	Gobbi Hilda
Foglalkozása	író újságíró forgatókönyvíró politikus szerző
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985)
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1950–1955)
Kitüntetései	József Attila-díj (1962) József Attila-díj (1969) SZOT-díj (1970) József Attila-díj (1976) Kossuth-díj (1978)
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Győr (I-e-23/24)[2]
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgóczi Erzsébet témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Emléktáblája Győrben

Galgóczi Erzsébet (Ménfő, 1930. augusztus 27. – Győr/Ménfőcsanak, 1989. május 20.) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró, országgyűlési képviselő (1980–1985).

Sírja a győri Koroncói úti temetőben

Élete

Nyolcgyermekes paraszti család hetedik gyermekeként Ménfőn született,^[1] apja /Galgóczi/ József, édesanyja Kelemen Katalin volt.^[3] Az általános iskolát szülőfalujában, középiskoláit 1941–1945 között Győrben végezte. 1945–1949 között népi kollégistaként a győri tanítóképzőbe járt. 1949-ben érettségizett. A budapesti Színművészeti Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, de szülei ezt nem engedték. Még ebben az évben beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, azonban néhány hét múlva abbahagyta tanulmányait és a Győri Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el átképzős esztergályosként. 1950–1955 között a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatója volt dramaturg szakon. 1980. június 8-án országgyűlési képviselővé választották Győr-Sopron megye 4. sz. választókerületében, mandátumát 1985-ig töltötte be.^[4] 1989. május 20-án szívinfarktusban váratlanul meghalt Ménfőcsanakon, a szülői házban.

Sírja a győri Koroncói úti temetőben található (I-e-23/24).^[3]

Irodalmi munkássága

Sok műfajban alkotott, regényei, elbeszélései mellett színműveket, hangjátékokat illetve szociográfiai műveket, riportokat is írt. Műveinek megjelenését az ötvenes és hatvanas években folyamatosan akadályozta a politikai hatalom, mert felismerte azok leleplező erejét, igazságát. A 70-es és 80-as évek folyamán viszont sikeres és népszerű írónővé vált. Legnagyobb sikerét Vidravas (1984) c. regényével aratta. A leszbikusságot Törvényen kívül és belül című 1980-ban megjelent kisregényében tematizálta. Az írásból Makk Károly rendezésében 1982-ben Egymásra nézve címmel film készült.

Alapproblémája

Rendkívüli tehetségként és a szocializmus-modernizáció elkötelezett híveként az emberi életet megnyomorító paraszti munkakényszerrel szemben egy humánus parasztpolitikát és általában politikát képviselve szembekerült a mezőgazdaság kollektivizálásának negatív társadalmi hatásaival. Műveinek mindegyike az emberibb élet és a politikai hatalom, illetve az emberi kisszerűség hármasságát igyekszik megérteni és leírni. A magyar irodalomban páratlan hitelességgel tudósít a paraszttársadalom modernizálódásának konfliktusairól.

Főbb művei

• Egy kosár hazai (elbeszélések, 1953)
• Félúton (kisregény, 1962)
• Ott is csak hó van (novellák, 1961)
• Öt lépcső felfele (elbeszélések, 1965)
• Kegyetlen sugarak (riportok, 1966)
• Fiú a kastélyból (elbeszélések, TV-játék, 1968)
• Nádtetős szocializmus (riportok, 1970)
• Kinek a törvénye? (novellák, 1971)
• Pókháló (regény, 1972)
• A főügyész felesége (szinművek, 1974)
• Bizonyíték nincs (elbeszélések, 1975)
• A közös bűn (regény, 1976)
• A vesztes nem te vagy (novellák, 1976, 1978)
• Közel a kés (elbeszélések, 1978)
• Úszó jégtábla (hangjátékok, 1978)
• Törvényen kivül és belül (kisregények, 1980)
• Cogito (elbeszélések, 1979)
• Ez a hét még nehéz lesz (kisregények, 1981)
• Vidravas (regény, 1984)^[5]
• Idegen a faluban (kisregények, novellák, 1984)
• A Törvény szövedéke (riportok, 1988)
• Kettősünnep (novellák, 1989)
• Fogódzó nélkül (novellák, 1994)
• Mama öltözik. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Domokos Mátyás; Osiris, Bp., 1999 (Millenniumi könyvtár)
• Megszállt országban; Tarsoly, Bp., 2005

Színművek, filmek, tévé- és hangjátékok

Színművek

• A főügyész felesége (Tragédia, Kecskemét, 1970)
• Kinek a törvénye? (Színmű, Győr, 1976)
• Vidravas. (Színmű, Budapest, 1989)

Filmek

• Félúton (1962)
• Pókháló (1974)
• Tizenegy több, mint három (1976)
• A közös bűn (1978)
• Kinek a törvénye? (1979)
• Egymásra nézve (1982)

TV-játékok

• Aknamező (1968)
• Régen volt háború (1969)
• Bizonyíték nincs (1973)
• Férfiak, akiket nem szeretnek
• A sírásó (1977)
• Úszó jégtáblák (1979)
• Használt koporsó (1979)
• Hínár (1981)
• Bolondnagysága (1982)
• Szent Kristóf kápolnája (1984)
• Magyar karrier (1988)
• Fiú a kastélyból

Hangjátékok

• Inkább fájjon (1969)
• A menedék (1971)
• Hálóban (1974)
• Használt koporsó (1975)
• Nyári gyakorlat (1975)
• Közös bűn (1977)
• Úszó jégtábla (1977)
• Vesztesek (1977)^[6]
• Viszek a börtönbe leveskét… (1979)
• Közel a kés (1980)
• A kápolna titka (1983)