Galicia

Galicia (spanyolul és galiciai nyelven Galicia, régi galiciai [óportugál] nyelven Galiza^[2]) Spanyolország egyik történelmi régiója, 1980-tól autonóm közösség. Fővárosa Santiago de Compostela. A helyiek nyelvét galiciai nyelvnek hívják, és az autonóm közösségben a spanyol mellett hivatalos nyelv. Az archaikus vonásokat őrző galiciai nyelv a középkori portugállal rokon: nyelvtana és szókincse portugál, hangtanilag azonban a spanyolhoz áll közelebb.

Ez a szócikk egy spanyolországi történelmi tartományról és autonóm közösségről szól. Hasonló címmel lásd még: Galícia.

Galicia
Galicia címere Galicia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartományai	A Coruña Ourense Pontevedra Lugo
Rang	autonomous community of Spain
Hivatalos nyelv	galiciai spanyol
Székhely	Santiago de Compostela
Elnök	Alberto Núñez Feijoo
Polgármester	Alfonso Rueda (2022. május 12. – )
Testvérvárosok	Lista Vakajama prefektúra (1998. október 9. – )
Népesség
Teljes népesség	2 703 353 fő (2024)[1]
Népsűrűség	92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	29 574 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 48′, ny. h. 7° 54′42.8, -7.9
Galicia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Galicia témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Galicia 1603-ban

Santiago de Compostela

Földrajzi helyzete

Galicia domborzati térképe

Spanyolország északnyugati részén, Portugália határától északra, Asztúriától és Kasztília és Leóntól nyugatra helyezkedik el.

Közigazgatása

Tartományai

Az autonóm közösség 4 tartománya (provincias):

• A Coruña (Provincia da Coruña)
• Lugo (Provincia de Lugo)
• Ourense (Provincia de Ourense)
• Pontevedra (Provincia de Pontevedra)

Járásai

Az 53 járás (comarcas) provinciánként:

A Coruña tartomány járásai

A Coruña tartomány járásai (Comarcas da provincia de A Coruña)
A Barbanza A Barcala A Coruña Arzúa Bergantiños Betanzos	Ferrol Fisterra Muros Noia O Eume O Sar	Ordes Ortegal Santiago Terra de Melide Terra de Soneira Xallas

Lugo tartomány járásai

Lugo tartomány járásai (Comarcas da provincia de Lugo)
A Fonsagrada A Mariña Central A Mariña Occidental A Mariña Oriental A Ulloa	Chantada Lugo Os Ancares Meira	Quiroga Sarria Terra Chá Terra de Lemos

Ourense tartomány járásai

Ourense tartomány járásai (Comarcas da provincia de Ourense)
A Baixa Limia A Limia Allariz – Maceda O Carballiño	Ourense O Ribeiro Terra de Caldelas Terra de Celanova	Terra de Trives Valdeorras Verín Viana

Pontevedra tartomány járásai

Pontevedra tartomány járásai (Comarcas da provincia de Pontevedra)
A Paradanta Caldas O Baixo Miño O Condado	O Deza O Morrazo Pontevedra	O Salnés Tabeirós – Terra de Montes Vigo

Népessége

Galicia népsűrűsége

Legnépesebb települések:

• Vigo – (293 255).
• A Coruña – (243 320).
• Ourense – (108 137).
• Lugo – (97 635).
• Santiago de Compostela – (93 458).
• Pontevedra – (80 096).
• Ferrol – (76 399).
• Vilagarcía de Arousa – (36 519).
• Narón – (35 664).
• Oleiros – (31 264).
• Redondela – (30 029).
• Carballo – (29 985).
• Ribeira – (27 053).
• Arteixo – (26 739).
• Culleredo – (26 547).
• Marín – (26 190).
• Cangas de Morrazo – (25 202).
• Lalín -(21 321).

Forrás: INE Instituto Nacional de Estadística de España (01-01-2006)

Történelme

Galicia volt az Ibériai-félszigeten az egyik első, a Római Birodalom bukása után a népvándorlásból felemelkedett királyság. A Galiciai Királyságot a szvébek alapították, majd 585-től a vizigótok uralták a területet.

A vizigót királyság bukása után a mórok szállták meg; tőlük a mór helyőrségek lázadását kihasználva I. (Katolikus) Alfonz asztúriai király foglalta vissza, és ettől fogva az Asztúriai Királyság, majd annak jogutódja, León része lett. Déli területeiből III. (Nagy) Alfonz király 868-ban hozta létre a mai Portugália elődjét, az első portugál grófságot.

1037-ben a tamaróni csata után a Leóni Királyság és vele Galicia gyakorlatilag Kasztília részévé vált; Portugáliát pedig 1139-ben I. (Alapító) Alfonz független királysággá tette.

Gazdasága

Mezőgazdaság

Galiciai szőke szarvasmarha

Innen származik a világszerte kedvelt galiciai szőke húsmarha.^[3]

Nevezetességei

Egy galiciai típusú hórreo Vilanova de Arousa községben

Jellegzetességei a főként a 19. században és a 20. század elején épült, leggyakrabban lábakon álló gabonatárolók, az hórreók. Régen szinte minden házhoz tartozott egy, de még így is látható néhány ezer.^[4]