Gasztrin

A gasztrin egy peptidhormon, amelynek elsődleges feladata, hogy fokozza a gyomorfal parietális sejtjeinek gyomorsavtermelését. A gasztrint a gyomorkapu, a patkóbél és a hasnyálmirigy G-sejtjei termelik. Először a brit Roderic Alfred Gregory izolálta 1964-ben.

A "nagy gasztrin" ...

... a "kis gasztrin"...

... és a "minigasztrin" szerkezete

Termelődése

A gasztrin génje (GAS) a 17. kromoszóma hosszú karján található.^[1] A gén az emésztőrendszer (gyomorkapu, patkóbél, néha hasnyálmirigy) G-sejtjeiben aktiválódik és a keletkező peptid a véráramba kerül. A gasztrinnak három (34, 17 és 14 aminosavból álló) formája van:

• gasztrin-34 ("nagy gasztrin")
• gasztrin-17 ("kis gasztrin")
• gasztrin-14 ("minigasztrin")

A peptid C-terminus felőli utolsó öt aminosava alapján mesterségesen állítják elő a pentagasztrint, amely injekcióval beadva a természetes gasztrinhoz hasonló hatást produkál.

Felszabadulását a következő tényezők aktiválják:

• a gyomorkapu falának feszülése
• a bolygóideg stimulációja (pl. a vöröshasú unka bőrében található bombezin vagy a gasztrinfelszabadító peptid által)
• részlegesen emésztett fehérjék és aminosavak jelenléte a gyomorban
• a vér magas kalciumszintje (hiperkalcémia)^[2])

A alábbiak pedig gátolják:^[3][4]

• sav (elsősorban sósav) jelenléte a gyomorban (negatív visszacsatolás)
• szomatosztatin, szekretin, GIP (gasztroinhibitáló peptid), VIP (vazoaktív intesztinális peptid), glukagon, kalcitonin hormonok.

Funkciói

A gasztrin hatásai és szabályozása

A gasztrin elsődleges feladata a gyomorsav (sósav) elválasztásának fokozása. Ezt két módon éri el; egyrészt közvetlenül hat a gyomorfal parietális sejtjeire; másrészt hozzákötődik a gyomor enterokromaffin-szerű sejtjeinek kolecisztokinin B-receptorához, aminek következtében a sejtekből hisztamin szabadul fel, ami parakrin szabályozással fokozza a parietális sejtek savelválasztását.

Ezen kívül a következő hatásokkal rendelkezik:

• fokozza a parietális sejtek érését
• megindítja a gyomornyálkahártya fősejtjeinek pepszinogén-elválasztását
• elősegíti a gyomor izmainak összehúzódását
• ellazítja a vékonybél és vastagbél közötti ileocekális záróizmot.^[5]
• fokozza a hasnyálmirigy aktivitását és az epehólyag kiürülését.^[6]
• összehúzhatja a nyelőcső alsó záróizmát^[7] - bár lehetséges, hogy ez csak a pentragasztrin hatása, nem pedig a természetes gasztriné^[8]

Kórtana

A Zollinger-Ellison szindrómában az emésztőrendszer többnyire jóindulatú tumora alakul ki, ami a G-sejtek elszaporodásával és extrém magas gasztrinszinttel jár.

Autoimmun gasztritisz esetén az immunrendszer megtámadja a parietális sejteket és a gyomorsavtermelés lecsökken. Ennek kompenzálására a vér gasztrinkoncentrációja felszökik. A gyomorsavtermelés hiánya figyelhető meg az örökletes a IV. típusú mukolipidózisban szenvedő betegekben is, és ez szintén magas gasztrinszintet indukál.^[9]