Georg Jellinek

Georg Jellinek (magyarosan: Jellinek György) (Lipcse, 1851. június 16. – Heidelberg, 1911. január 12.) német jogász, jogtudós, az államtan, az államelmélet klasszikusa.

Georg Jellinek
Született	1851. június 16.[1][2][3][4][5] Lipcse[6][7][8]
Elhunyt	1911. január 12. (59 évesen)[1][2][3][9][4] Heidelberg[10][7][8]
Állampolgársága	Szász Királyság
Házastársa	Camilla Jellinek (1883 – nem ismert)[11]
Gyermekei	Walter Jellinek Dora Busch
Szülei	Adolf Jellinek
Foglalkozása	filozófus egyetemi oktató szociológus bíró jogász
Tisztsége	rektor (1907–, Heidelbergi Egyetem)
Iskolái	Bécsi Egyetem Heidelbergi Egyetem Lipcsei Egyetem
Sírhelye	Bergfriedhof[12]
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Jellinek témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jellinek elméletének kiindulópontja az állam kettős jellege volt. Jellinek alkotta meg az állam kettős (társadalmi és jogi) jellegéről szóló tant, amely az állam társadalomtanára (allgemeine Staatslehre) és az állam jogtanára (allgemeine Rechtslehre) tagozódik.^[13]

Georg Jellinek nézete szerint a jogrendszer megszületésének legalitása, jogszerűsége a legitimitásának nem oka, nem feltétele. A jogrendszert a faktualitás ereje – normatív ereje – legitimálja. A politika az alkotmány révén jogiasodik. ^[14]

Életpályája

Osztrák közigazgatási szolgálatba lépett, ám azt csakhamar elhagyta és 1879-ben a bécsi egyetemen a közjog magántanára, 1883-ban rendkívüli tanára lett. 1889-ben rendes tanárnak hívták meg Bázelbe, majd 1890-ben Heidelbergbe. Heidelbergben hunyt el.

Főbb művei

• Die socialethische Bedeutung v. Recht, Unrecht u. Strafe (1878)
• Die rechtliche Natur d. Staatenverträge (Bécs, 1880)
• Die Lehre von d. Staatenverbindungen (Bécs, 1882)
• Oesterreich-Ungarn u. Rumänien i. d. Donaufrage, 1884
• Ein Verfassungsgerichtshof für Oesterreich, 1885
• Gesetz und Verordnung (Freiburg in Br., 1887)
• System d. subjektiven öffentl. Rechte, 1892
• Adam i. d. Staatslehre, 1893
• Die Erklárung der Menschen- und Bürgerrechte (Leipzig 1895, 2. kiad. 1904)
• Ueber Staatsfragmente, 1896; D. Recht d. Minoritäten, 1898
• D. Recht d. modernen Staates, I. k.
• Allgemeine Staatslehre, 1900
• Verfassungsánderung u. Verfassungswandlung (Berlin, 1906)

Magyarul

• Általános államtan; ford., bev. Szilágyi Péter; Osiris-Századvég, Bp., 1994 (Jogfilozófiák)

Források

• Márkus Dezső: Magyar jogi lexikon hat kötetben. IV. kötet. Halászgyűrű-Kitonich – Magyar Jogi Lexikon 4. (Budapest, 1903) J, 406. old.
• merjgondolkodni/wordpress.com
• Techet Péter írása