Gerenday Ágnes

Gerenday Ágnes (Budapest, 1951. október 27. – 2023. május 6.) karnagy, zenepedagógus, rádiós szerkesztő, 1996-2023 között a Budapesti Lantos Kórus (korábban: Budapesti Ifjúsági Kórus) művészeti vezetője, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA Művészeti Bizottságának volt elnöke.^[3]

Gerenday Ágnes
2017-ben
Született	1951. október 27.[1] Budapest[1]
Elhunyt	2023. május 6. (71 évesen)[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Gerenday Endre
Foglalkozása	zenepedagógus rádiós szerkesztő karnagy referens
Iskolái	ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1971–1976, zenei oktatás, karvezetés)
Kitüntetései	Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (2000)[1]
Sírhelye	Óbudai temető
PORT.hu
Sablon Wikidata Segítség

Családja, gyermekkora

Gerenday Endre zenepedagógus, karnagy és Fallenbüchel Ágnes kézimunka-földrajz szakos tanárnő gyermekeként született.

Tanulmányai

A Lajos utcai általános iskolában kezdte tanulmányait, majd az Apáczai Csere János Gimnáziumban tanult. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1976-ban végzett középiskolai énektanár és karvezető szakon. Tanárai között volt Gaál Margit, Vásárhelyi Zoltán, Maklári József, Ónody Márta, Szőnyi Erzsébet, Nagy Olivér és Szokolay Sándor.

Kutatói, oktatói tevékenység

1975-1978 között az MTA Zenetudományi Intézet Népzenekutató Csoport népzene- és néptánckutató részlegben dolgozott gyűjteményi munkatársként, Sárosi Bálint és Vikár László irányításával.^[4] 1978 és 1983 között a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán tanított zeneelméletet, zenetörténetet, karvezetést és tantárgy-pedagógiát, valamint vezette a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Női Karát. 1983-ban főiskolai oktatói tevékenységéért minisztériumi dicséretben részesült.^[5] 10 évig tanított a Budapesti Tanítóképző Főiskola esti és levelező tagozatán is.

Minisztériumi munkája

1983-tól 2016-os nyugdíjazásáig^[6] a mindenkori kulturális minisztériumban a hivatásos zenei élet referenseként dolgozott a Művészeti Főosztályon (ezért a munkájáért szakmai tanácsadói címet kapott, később elnyerte a Magyary Zoltán-díjat.) Főelőadóként, a Művelődési Minisztérium zenei osztályának munkatársaként 1986-ban ő volt a Liszt Ferenc-emlékév szervezésének felelőse.^[7]

Karvezetői munka

1970-től kezdett énekelni a KISZ Központi Művészegyüttes Központi Énekkarában, ahol zongorakísérő, majd betanító korrepetitor lett. 1986-tól Strausz Kálmán vezetése alatt másodkarnagyként, majd 1996-tól karnagyként dolgozott az időközben Budapesti Ifjúsági Kórus nevet felvett énekkarnál. Számos más kórusnál töltött be zongorakísérői és helyettes karnagyi szerepet, mint a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára Új Világ Férfikara, a Volánbusz Liszt Ferenc Férfikar, a Solymári Férfikar vagy a Láng-Acélhang Férfikar (utóbbi kórus vezetését 2009-től vette át édesapjától, Gerenday Endrétől). Pályafutása során karvezetőként számos koncerten lépett fel külföldön: Svájcban, Ausztriában, Lengyelországban, Romániában és Hollandiában.^[8]

Szakmai közélet

1975 márciusában a Liszt Ferenc Társaság felvette tagjai sorába. A szervezetnek haláláig tagja volt.

Külsős zenei szerkesztőként 28 éven át közreműködött a Kossuth Rádió és a Bartók Rádió számos zenei és irodalmi műsorának létrehozatalában, valamint munkatársa volt a Calypso Rádiónak és rövid ideig az Egri Katolikus Rádiónak.

1998-ban ő lett a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége – KÓTA, a Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ (Debrecen) és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság által alapított Magyarországi Kórusversenyek és Fesztiválok Szövetsége ügyvezető elnöke.^[9] Éveken át a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA választmányi tagja, 2017-től haláláig a Művészeti Bizottság elnöke. Az ő ötlete nyomán hirdeti meg évente a KÓTA a Magyar Kórusok Napját, amely a Kodály Zoltán születésnapjához kapcsolódó néhány napban az egész országot megmozgató hangversenyek sorozata.^[10] 2016-2020 között az NKA Zeneművészet Kollégiuma tagja.^[11] Nemzetközi kórusversenyek zsűritagja és zsűrititkára volt, itthon és külföldön egyaránt. A Lantos Rezső Emlékalapítvány egyik létrehozója, illetve a Lantos Rezső emlékére évente meghirdetett karvezető verseny rendszeres zsűritagja. Az Erkel Ferenc Társaság tiszteletbeli tagja is volt.^[12]

Díjai, elismerései

2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.^[13][14] 2021 októberében a Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozata kiemelkedő zenepedagógiai tevékenységéért elismerő oklevelében részesítette.^[15] 2024. október 23-án a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége posztumusz KÓTA-díjban részesítette.^[16]

Emlékezete

2024 óta a Lantos Rezső emlékére megrendezett Fiatal Karvezetők Versenyének közönségdíja a Gerenday Ágnes Emlékdíj nevet viseli (az első ilyen díjat Szikszai Patrik Imre vehette át).^[17]

Főbb publikációi

• Gerenday Endre, Gerenday Ágnes: Zenetörténeti ismeretek. Tanítóképző Főiskola, Bp., 1982