Gombás Pál

Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5. – Budapest, 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az atomok, az atommagok és a fémek statisztikus elméletével, továbbá a kvantumelmélet közelítő módszereivel foglalkozott.

Ez a szócikk a fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Gombás Pál (zeneszerző).

Gombás Pál
Életrajzi adatok
Született	1909. június 5. Selegszántó
Elhunyt	1971. május 17. (61 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Születési neve	Gombás Pál János Antal
Ismeretes mint	fizikus egyetemi oktató
Házastárs	Krepil Ida (h. 1931–1950)[1] Ivanicskó Kornélia (h. 1957–1971)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1927-1932)
Doktorátusi tanácsadói	Ortvay Rudolf
Pályafutása
Szakterület	fizikus
Kutatási terület	kvantummechanika, atomfizika
Tudományos fokozat	PhD (1934)
Szakintézeti tagság	Magyar Természettudományi Akadémia főtitkár (1945) Magyar Tudományos Akadémia alelnök (1948-1958) Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnök (1950-1952)
Munkahelyek
Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem	egyetemi tanársegéd (1923-1939)
Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem	egyetemi tanár (1939-1944)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	egyetemi tanár (1945-1971)
MTA Elméleti Fizikai Kutatócsoport	kutatócsoport vezető (1954-1971)
Szakmai kitüntetések
Kossuth-díj (1948, 1950) Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951) Munka Érdemrend arany fokozata (1969)
Akadémiai tagság	MTA levelező tag: 1945 MTA rendes tag: 1946
Hatással volt	Fényes Imre, Gáspár Rezső, Szépfalusy Péter

Élete

Gombás János és Gräf Mária Anna fiaként született. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1932-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett, majd ugyanitt az elméleti fizikai tanszéken Ortvay Rudolf tanársegédje lett. 1934–1938 között belföldi kutatási ösztöndíjas volt. 1939-ben kinevezték a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen egyetemi tanárrá, majd 1941-től a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanára lett. 1945 után a Budapesti Műszaki Egyetem fizika tanszékén lett tanár. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1948–1958 között alelnökévé választották. 1947-ben az USA-ba távozott, 1948-ban tért haza, hazatérésétől kezdve haláláig a fizikai tanszék vezetője volt.

1954-től a Magyar Tudományos Akadémia Elméleti Fizikai Kutató Csoportjának igazgatója volt és tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségének.

Nagy szerepe volt a hazai elméleti fizikai kutatások fejlesztésében. Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt az MTA elméleti-fizikai kutatócsoportjának igazgatója és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara fizikai intézetének vezetője.

Gombás Pál a kvantummechanikai többtestproblémával és alkalmazásával még mint tanársegéd kezdett el foglalkozni, s e témakör mindvégig foglalkoztatta. Törekedett az egyszerű módszerek kidolgozására, ezért a statisztikus atomelmélet kérdéseivel is foglalkozott, melynek kiváló képviselője is volt. Ezen elmélet legfejlettebb modelljét a szakirodalom ma is Thomas-Fermi-Gombás-modell néven idézi.

Ezenkívül a pszeudopotenciálok elméletével és alkalmazásával, a szilárd testek és az atommagok elméletével, az atomhéj-fizika kérdésével is foglalkozott.

Ő volt az egyetlen magyar szerző, aki az atomi rendszerek statisztikus elméletéről írt. Ez az írása a Handbuch der Physik című sorozat 36. kötetében jelent meg.

1971. május 17-én halt meg Budapesten; öngyilkos lett.

Több mint 130 szakdolgozat és 12 könyv – mely részben idegen nyelven jelent meg – foglalja magába munkásságát. Szerkesztette az Acta Physica, Physics Letters című szakfolyóiratokat is. Emlékét őrzi az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Gombás Pál-díja, amit az alkalmazott kvantumelmélet kutatása területén kimagasló eredményt elérő kutatónak adományozhatnak.

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1948, 1950)
• Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1969)

Művei

12 könyve és több mint 130 tudományos dolgozata jelent meg:

• Bevezetés az elméleti fizikába, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971
• Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai
• A hullámmechanika többtestproblémája