Gurics György

Gurics György (Dunapentele, 1929. január 27. – Budapest, 2013. szeptember 10.^[3]) olimpiai bronzérmes, világbajnok magyar birkózó, edző. Felesége Pásztor Erzsébet (1939–2022) világbajnok kézilabdázó.

Gurics György
Született	1929. január 27. Dunapentele
Elhunyt	2013. szeptember 10. (84 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Pásztor Erzsébet
Foglalkozása	birkózó edző
Sírhelye	Dunaújváros[1]
Magassága	176 cm
Testtömege	87 kg[2]
Sablon Wikidata Segítség

Szerzett érmek

Birkózás Magyarország színeiben Olimpiai játékok bronz 1952, Helsinki szabadfogás, 84kg Világbajnokság ezüst 1955, Karlsruhe kötöttfogás, 79kg ezüst 1958, Budapest kötöttfogás, 87kg arany 1961, Yokohama kötöttfogás, 87kg bronz 1963, Helsinborg kötöttfogás, 87kg

Sportpályafutása

1946-tól a Ganz TE, majd 1949-től a Budapest Honvéd FC birkózója volt. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindkét fogásnemben versenyzett, de kiemelkedő eredményeit kötöttfogásban érte el. Pályafutása első felében középsúlyban, majd félnehézsúlyban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartozott. A magyar küldöttség tagja volt az 1952. évi helsinki, az 1956. évi melbourne-i és az 1960. évi római olimpián. Rómában mindkét fogásnemben olimpiai résztvevő volt. 1952-ben a kötöttfogású birkózás középsúly súlycsoportjában bronzérmes lett. Pályafutása alatt összesen négy világbajnoki érmet nyert, 1961-ben Jokahomában a kötöttfogású birkózás félnehézsúly súlycsoportjában világbajnoki címet szerzett. Ezen a világbajnokságon ő nyerte a magyar küldöttség egyetlen, összességében a magyar birkózósport negyedik világbajnoki aranyérmét. 1961-ben az év sportolójává választották. Az aktív sportolástól 1964-ben vonult vissza.

Sporteredményei

• kötöttfogásban:
  • olimpiai 3. helyezett (középsúly: 1952)
  • olimpiai 5. helyezett (középsúly: 1956)
  • világbajnok (félnehézsúly: 1961)
  • kétszeres világbajnoki 2. helyezett (középsúly: 1955 ; félnehézsúly: 1958)
  • világbajnoki 3. helyezett (középsúly: 1963)
  • világbajnoki 4. helyezett (középsúly: 1962)
  • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (középsúly: 1951)
  • kilencszeres magyar bajnok (középsúly: 1951, 1952, 1955, 1956, 1962 ; félnehézsúly: 1957, 1958, 1959, 1961)
  • kétszeres magyar csapatbajnok (1961, 1962)
• szabadfogásban:
  • világbajnoki 6. helyezett (középsúly: 1954)
  • hétszeres magyar bajnok (középsúly: 1949, 1950, 1952, 1954, 1955 ; félnehézsúly: 1957, 1958)
  • háromszoros magyar csapatbajnok (1953, 1954, 1956)

Edzői pályafutása

A Testnevelési Főiskolán 1960-ban birkózó szakedzői, majd 1972-ben birkózó mesteredzői oklevelet szerzett. Már visszavonulása előtt, 1960-tól a Sztálinvárosi Vasas, illetve a Dunaújvárosi Vasas edzője, illetve a magyar birkózóválogatott keretedzője volt. Visszavonulása után a magyar birkózóválogatott vezetőedzője lett. E posztot 1978-ig töltötte be, majd 1983-ig a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vezetőedzője volt.

1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.^[4]

Díjai, elismerései

• A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)^[5]
• A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)^[6]
• Szocialista Munkáért Érdemérem (1964)^[7]