Gyoma (település)
Gyomaendrőd városrésze, 1982 előtt önálló nagyközség From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés vármegye Gyomaendrődi járásában, 1982 előtt önálló nagyközség volt.
Remove ads
Elhelyezkedése
A Hármas-Körös bal partján elhelyezkedő településen áthalad a 46-os főút. Gyoma vasútállomás a Szajol–Lőkösháza-vasútvonal és a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal csatlakozó vasútállomása.
Története
A Kner családról ismert települést először 1332-ben említik meg, ekkor Gama a neve. 1444-ben már Gyomának hívják. Az iktári Bethlenek tulajdonába került falu a török hódoltság alatt sokat szenvedett, időnként teljesen lakatlanná is vált. A szatmári béke után kezdtek visszaszállingózni a lakosok a faluba, amely hivatalosan 1717-ben települt újra. Harruckern János György reformátusokat telepített a faluba. Csepcsányi Tamás földesúr 1830-ban vásártartási jogú mezővárossá nyilvánította Gyomát és németeket telepített be. A 19. században községi intézmények épültek: Wodiáner Albert földesúr jóvoltából templom, óvoda, iskola épült. A század második felében megerősödött a faluban az élelmiszeripar (malmok), könnyűipar (Kner nyomda), iparostanonc-iskola létesült. 1877-ben a mindössze két falut (Endrőd és Gyoma) magába foglaló Gyomai járás székhelye lett. A második világháború után újból föllendült a település, a mezőgazdaság megerősödött, nagyobb iparvállalatok fióktelepeket nyitottak, megalakult a Kner Imre Gimnázium.
Remove ads
Nevezetes gyomaiak
- Árva János
- B. Nagy Margit
- Bánfi Zsigmond
- Dávidházy Sámuel
- Farkas Imre
- Fásy Ádám
- Határ Győző
- Kállai Ferenc
- Kálmán Farkas
- Kiss Lajos
- Kner Albert
- Kner Endre
- Kner Erzsébet
- Kner Izidor
- Kner Imre
- Keserű Jánosné
- Makay István – gimnáziumi tanár
- Nagy Zopán
- Pál Lénárd
- Pásztor János
- Patkó Imre
- Szabó Ferenc
- Széll Lajos
- Szilágyi István
- Vidovszky Béla
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads