Hásságy

Hásságy (németül: Haschad,^[3] horvátul: Ašađ^[4]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Nem tévesztendő össze a következővel: Hásság.

Hásságy
Kossuth utca
Hásságy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Bólyi
Jogállás	község
Polgármester	Rácz László (független)[1]
Irányítószám	7745
Körzethívószám	69
Népesség
Teljes népesség	259 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 02′, k. h. 18° 23′46.03333333, 18.38333333
Hásságy Pozíció Baranya vármegye térképén
Hásságy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hásságy témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Pécstől mintegy 17 kilométerre délkeletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Berkesd, kelet felől Máriakéménd, délkelet felől Olasz, dél felől Birján, nyugat felől Magyarsarlós, északnyugat felől pedig Ellend; közúti kapcsolata csak Olasszal és Ellenddel van.

Megközelítése

A községen végigvezet, annak főutcájaként, dél-északi irányban az 5611-es út, amely Pécs délkeleti agglomerációjában köt össze néhány települést egymással, illetve a megyeszékhellyel. Vasútvonal nem érinti.

Története

Az Árpád-kori település, Hásságy neve az oklevelekben 1058-ban tűnt fel először Hashag néven.

A falu a 13. század végén Győr nemzetség-hez tartozó Óvári Konrád birtoka volt.

1291-ben [Kórogyi] Fülpöst említik, aki a faluból 5 ökröt hajtott el, majd pár évvel később, 1296-ban Lőrinc nádor fia Keménnyel együtt kirabolta és lerombolta a falut.

1311-ben Óvári Konrád fia Jakab e településről nevezi magát.

1312-ben a korabeli iratok egy idevaló szerviensét említik, majd később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el a falut, de Károly Róbert király visszaadta Jakab árváinak.

1330-ban Jakab fiai osztoztak meg rajta, és az osztozkodáskor a határában levőnek mondják a Szent László monostort, melyet még 1295-ben Óvári Konrád alapított. Olasz, Hásságy és Hidor között a Szentága forrás mellett.

1333-ban papja 15 báni pápai tizedet fizetett.

2001-ben lakosságának 44,5%-a németnek vallotta magát.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Wilhelm Fülöp (független)^[5]
• 1994–1998: Wilhelm Fülöp (független)^[6]
• 1998–2002: Wilhelm Fülöp (független)^[7]
• 2002–2006: Wilhelm Fülöp (független)^[8]
• 2006–2010: Wilhelm Fülöp (független)^[9]
• 2010–2014: Wilhelm Fülöp (független)^[10]
• 2014–2019: Rácz László Lajos (független)^[11]
• 2019–2024: Rácz László Lajos (független)^[12]
• 2024– : Rácz László (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	273	264	265	256	264	283	262	259
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 1,5% horvátnak, 45,6% németnek, 0,4% szlovénnek, 0,4% ukránnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,2%, református 4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,5% (4,8% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 34,6% németnek, 0,7% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 64% volt római katolikus, 3,9% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 5,3% felekezeten kívüli (25,1% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

Hásságyi-tó

• Hásságyi-tó