Hegyi Béla (újságíró)

Hegyi Béla (Marosvölgyi) (Budapest, 1937. július 5. –) magyar író, újságíró, szerkesztő, orvos, rendező, forgatókönyvíró.

Hegyi Béla
Született	1937. június 5. (88 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Klobusiczky Anna (h. 1968–)
Foglalkozása	újságíró író szerkesztő orvos filmrendező forgatókönyvíró
IMDb PORT.hu
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

1956-ban érettségizett a budapesti Madách Imre Gimnáziumban. 1961–1968 között állatorvos és élelmiszer-higiénikus volt Miskolcon. 1962–1965 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar hallgatója volt. 1963-ban állatorvosi oklevelet szerzett. 1965–1967 között az ELTE BTK esztétika szakán tanult. 1968-ban végzett a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakát. 1968-ban az Új Ember munkatársa volt. 1968–1979 között a Vigilia segédszerkesztője, 1980–1984 között főszerkesztője volt, de 1984-ben eltávolították a szerkesztőségből. 1970-ben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1985–1989 között a Pallas Lapkiadó Vállalat könyvkiadójának osztályvezetője, majd irodalmi szerkesztője volt. 1989-től a Négy Évszak főszerkesztő-helyettese, majd felelős szerkesztője. 1991-ben a kormány rehabilitálta. 1991–1992 között a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1992–1994 között az Esti Hírlap főszerkesztő-helyettese volt. 1995-ben nyugdíjba vonult. 1997-ben a Lyukasóra főszerkesztője volt.

Írásai kiterjednek az irodalomtörténet, a művelődéstörténet, a filozófia és a széppróza területére is.

Magánélete

1968-ban házasságot kötött Klobusiczky Annával. Két gyermekük született: Rita (1971) és Tekla (1973).

Művei

Könyvek A dialógus sodrában (beszélgetések, 1978) A magunk vallomásai (esszé, 1979) Tegnap, ma, holnap (tanulmányok, 1980) Hitek, választások (esszék, 1981) Alkotó időszakok (esszékötet, 1982) Jelenségek és példázatok (novellák, 1982) Latinovits (1983) Beszélgetni is nehéz (értekezés, 1985) Párbeszédek tükre (riportok, szociográfiák, 1986) Kimondva is kimondatlanul (esszék, 1986) Hivatások, talentumok (esszé, 1987) Távolsági beszélgetések (beszélgetések, 1989) Ima és alkohol (regény, 1990) Különböznünk szabad? (esszék, 1991) Lélek az optikán (elbeszélés, 1993) Várt és nem várt csodák (esszék, 1995) Előre, hátra, fölfelé (esszék, 1996) Kopasz a dombon (regény, 1997) Utólag (versek, 2002) Szélvitorla (esszé, 2004) Titkolt szerepek (regény, 2006) Léleküzenet (esszé, 2007) Éhe a szeretetnek. Följegyzések a nyolcvanas évekből, 1982-1985; Hungarovox, Bp., 2008 Tűréshatár (2008) Zárójelentés a kor falára. Följegyzések az ezredforduló körül; Hegyi Béla, Bp., 2012 Rádiós riportsorozatok Itt és most Belső körben (1993-1995)

Filmek Huszárik néni (1985) A dialógus embere (1986)[1] Utóélet (1988) Magyar gondolatok I.-XV. (1992-1998) Üzenet az utókornak I.-XIV. (1993-1998) 400 éves a székelyudvarhelyi gimnázium (1993) Nem hallgat a mély Szerencse se fent, se lent Mért fusson az ártatlan? (1994) Békesség, és minden jót! (1995) Hatszázhatvanhat (1995) Zarándokúton Gömörben (1996) Kiáltás (1996) A csodák valósága (1997) Bulányi György (1998) Sorok az emlékkönyvbe I.-III. (1999) Barcsay Jenő - az ismerős ismeretlen Barcsay után… "Nemes fának lelke van…" Egy bűvös élet - Szepes Mária Magia Sacra (2000) Egy élet varázsa - Szepes Mária (2000) Szép város - Kolozsvár (2001) "A közönség a tükröm…" (2004) A színészléten túl… (2004)

Díjai, kitüntetései

• IRAT-nívójutalom (1991)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996)
• Papp Árpád Búvópatak-díj (2012)^[2]