Hercegkút

Hercegkút (korábbi nevén Trautsonfalva, németül: Trautsondorf) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Miskolctól kb. 80 kilométerre északkeletre, Sárospataktól 4 km-re északnyugatra, a Tokaji borvidéken.

A településen világörökségi helyszín található

Hercegkút
A kálvária
Hercegkút címere Hercegkút zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Sárospataki
Jogállás	község
Polgármester	Rák József (független)[1]
Irányítószám	3958
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	604 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	86,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,81 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Hegyalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 21° 31′ 42″48.334444444444, 21.528333333333
Hercegkút Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hercegkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hercegkút témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Makkoshotyka (6 km), délkelet felől Sárospatak, északnyugat felől pedig Komlóska. Keletről, délről és nyugatról egyaránt Sárospatakhoz tartozó külterületek határolják.

Csak közúton közelíthető meg, a 37-es főút felől, ahonnan Makkoshotyka irányába kell letérni a 38 115-ös útra, majd bő egy kilométer után balra fordulni a 37 133-as számú mellékútra.

Története

A község területe a 18. század elejéig a Rákócziak uradalmához tartozott. A település 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre akkori földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott, hasonlóképpen a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) falvakkal együtt. A település eredetileg az ő nevét viselte, Trautsondorfnak, magyarul Trautsonfalvának vagy Trauczonfalvának hívták. A telepesek főként szőlőgazdálkodással foglalkoztak.

1788-ban épült a barokk templom. Az alapító család kihaltával a települést a sárospataki uradalomhoz csatolták, és annak sorsában osztozott, de 1876-ban különvált a sárospataki uradalomtól. 1903-ban egy nagy tűzvészben a falu leégett, azonban hamarosan újraépült.

A 20. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott.

1910-es népszámláláskor 934 lakosából 931 magyar volt, ebből 903 római katolikus, 19 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet
1990–1994	Hoffmann János	független[4]
1994–1998		független[5]
1998–2000	Götz János	független német kisebbségi[6]
2000–2002	Rák József	független német kisebbségi[7][8]
2002–2006		független német kisebbségi[9]
2006–2010		független[10]
2010–2011		független[11]
2010–2014	Rák József	független[12] [csak névrokona az előző faluvezetőnek!]
2014–2019		független[13]
2019–2024		független[14]
2024–		független[1]

A településen 2000. szeptember 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[15]

2011. augusztus 7-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Hercegkúton,^[16] ezúttal az addigi faluvezető nyugdíjazás miatti lemondása okán.^[16] Az egyetlen jelölt – aki elődjével azonos nevet visel, bár nem is közeli rokonok^[17] – ellenfelek hiányában 100 %-os eredménnyel nyerte meg az időközi választást.^[16]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	662	667	655	637	615	625	604
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 53%-a magyar, 47%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,^[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 55,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 6,1%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,2% (15,8% nem válaszolt).^[19]

2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 41,3% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 69,3% volt római katolikus, 6,8% református, 2,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (17,4% nem válaszolt).^[20]

Látnivalók

• Római katolikus templom (1788)
• Sváb tájház (Kossuth utca)
• Világörökségi pincesorok (Gombos-hegyi, Kőporosi)
• Gombos-hegyi kálvária
• Szabadidő- és sportcentrum (Petőfi utca végén)
• Pogány-kút és környéke
• Gyöngyszem Német Nemzetiségű Általános Iskola és Óvoda
• Művelődési ház
• Götz János szobrászművész mellszobra
• Pihenőpark szabadtéri színpaddal, szökőkúttal a Sváb söröző mögött
• Frikker-Tokaj-Hegyalja (borászat) https://facebook.com/frikkertokajhegyalja.hu/
• Götz Pincészet www.gotzpinceszet.hu
• A Szovjetunióba elhurcolt falusiak emlékműve^[21]
• Tradicionális Kádárüzem www.traditionalbarrels.com
• Virág Vendégház www.viragvendeghaz-hercegkut.hu
• Helén Panzió www.helenpanzio.hu
• Gombos-hegyi kilátó
• Trautson Tanösvény

Híres hercegkútiak

• Götz János (1941–1971) szobrászművész
• Stumpf István kancelláriaminiszter, alkotmánybíró^[22]

• Sok szálon kötődik Hercegkúthoz Derczó István építőipari vállalkozó, akit a település a díszpolgárává is választott.^[23]

Nyári rendezvények

• Zenemplén amatőr rockfesztivál
• Hercegkútról származók találkozója
• Zempléni művészeti napok
• Őszváró Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
• Forralt Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
• Borradalom (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)

Képek

• 
  A gombos-hegyi pincesor részlete
• 
  A kálvária naplementében

Források

• Borovszky Samu: Zemplén vármegye.