Hetefejércse

Hetefejércse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban. Két, korábban önálló település, Hete és Fejércse egyesüléséből jött létre 1977-ben.

Hetefejércse
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Kiss László (független)[1]
Irányítószám	4843
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	284 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	18,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 29′48.116666666667, 22.483333333333
Hetefejércse Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetefejércse témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye északkeleti részén, a Beregi-síkon fekszik, közel az ukrán határhoz. A két különálló településrész közül Hete a nagyobbik, Fejércse jóval kisebb és az előbbitől bő egy kilométerre északra fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Csaroda, északkelet felől Márokpapi, délkelet felől Tarpa, dél felől Gulács, délnyugat felől pedig Jánd. Északnyugat felől a legközelebbi település Tákos, de a közigazgatási határaik (a közéjük mélyen benyúló csarodai külterületek miatt) nem határosak.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, a 41-es főút csarodai szakasza, vagy Tarpa felől, mindkét irányból a 4125-ös úton; ez az út mindkét településrészen végighúzódik azok főutcájaként. Határszélét délen érinti még a 4113-as út is.

Története

Hete nevét 1311 táján említették először Heche formában. Egy idevaló nemes nevében tűnt fel, aki Komoró település elpusztítói között szerepelt.

Fejércse nevét 1299-ben említette először egy oklevél Feyrche néven, mint Márok szomszédja.

1323-ban a Káta nemzetségbeli Gabrianus utódainak osztozásakor János fiai kapták, akitől később a Csarnavodai család eredt.

Fejércse a Csarnavodaiak és a velük rokon Surányiak birtoka volt. 1447-ben a Csarnavodai család részét a Szepesi család szerezte meg, míg másik részét Vetési György kapta. 1658-ban birtokosai között volt Barkóczy György is, aki birtokáról ez évben végrendelkezett. 1735-ben ludányi Bay Ferenc örökösei osztoztak meg rajta.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kósa Tibor (független)^[3]
• 1994–1998: Kiss László (független)^[4]
• 1998–2002: Kiss László (független)^[5]
• 2002–2006: Kiss László (független)^[6]
• 2006–2010: Kiss László (független)^[7]
• 2010–2014: Kiss László (független)^[8]
• 2014–2019: Kiss László (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Kiss László (független)^[10]
• 2024– : Kiss László (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	316	316	295	258	269	283	284
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,4%-a magyarnak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,1%, református 94,8%, felekezeten kívüli 0,3% (1,7% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 12,3% cigánynak, 5,6% ukránnak, 1,1% románnak, 0,4% szlováknak, 0,4% örménynek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 59,5% református, 1,5% görög katolikus, 1,9% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Hetei református templom.
• Fejércsei református templom.
• Községháza