Hochneukirchen-Gschaidt

Hochneukirchen-Gschaidt osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 1642 lakosa volt.

Hochneukirchen-Gschaidt
Hochneunkirchen központja
Hochneukirchen-Gschaidt címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Bécsújhelyvidéki járás
Irányítószám	2852
Körzethívószám	02648
Forgalmi rendszám	WB
Népesség
Teljes népesség	1633 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	769 m
Terület	35,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′, k. h. 16° 12′47.45, 16.2
Hochneukirchen-Gschaidt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hochneukirchen-Gschaidt témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Elhelyezkedése

Hochneukirchen-Gschaidt a Bécsújhelyvidéki járásban

A Szt. Bertalan-plébániatemplom

A Mária Magdolna-plébániatemplom

Hochneukirchen-Gschaidt a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombság déli pereménél; Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország tartományok találkozásánál. Legmagasabb pontja a 896 m-es Hutwisch. Az önkormányzat 12 településrészt és falut egyesít: Burgerschlag (34 lakos 2020-ban), Grametschlag (92), Gschaidt (110), Harmannsdorf (102), Hattmannsdorf (187), Hochneukirchen (453), Kirchschlagl (164), Loipersdorf (46), Maltern (124), Offenegg (156), Ulrichsdorf (64), Züggen (110). A kataszteri közösségek Gschaidt és Hochneukirchen.^[2]

A környező önkormányzatok: északra Zöbern és Krumbach, északkeletre Bad Schönau és Kirchschlag in der Buckligen Welt, délkeletre Borostyánkő (Burgenland), délre Felsőlövő (Burgenland), nyugatra Schäffern (Stájerország).

Története

Hochneukirchent először 1295-ben említik egy oklevélben, melyben egy bizonyos Yban von Güssing grófot kötelezik, hogy 90 aranydukát fejében szolgáltassa vissza a kirschlagi uradalom birtokosának, Leuthold von Kuenringnek. A község többi falvát csak később említik írásos források.

A határvidéken fekvő település templomát megerődítették és a lakosság szükség esetén itt találhatott menedéket. A 15. század végén, amikor megkezdődtek a török betörések, a templomra egy lőrésekkel áttört felső emeletet húztak. A török háborúk elmúltával a 18. század elején Rákóczi kurucai fosztogatták a határmenti osztrák falvakat.

A 19. század közepéig Hochneukirchen a krumbachi, Gschaidt pedig a ziegersbergi uradalomhoz tartozott. 1854-ben megalakultak önálló községi önkormányzataik. Hochneukirchenben ekkor 122 házban 998-an laktak, Gschaidtban pedig 51 házban 395-en. 1895-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. A két község 1971-ben egyesült Hochneukirchen-Gschaidt néven, amelyet 1995-ben, első említésének 700. évfordulóján mezővárosi rangra emeltek.

Lakosság

A Hochneukirchen-Gschaidt-i önkormányzat területén 2020 januárjában 1642 fő élt. A lakosságszám 1991 óta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 99,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,2% a régi (2004 előtti), 0,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,5%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben.

A népesség változása:

2016	1 627
2018	1 633

Látnivalók

A malterni Szt. Mór-templom

• a hochneukircheni Szt. Bertalan-plébániatemplom
• a gschaidti Mária Magdolna-plébániatemplom
• a malterni Szt. Móric-templom
• a Hutwisch-kilátó
• a willersdorfi-szurdok

Híres Hochneukirchen-Gschaidt-iak

• Wilhelm Beiglböck (1905–1963) emberkísérletekért elítélt náci orvos

Források

• A település honlapja
• 32309 – Hochneukirchen-Gschaidt Statistik Austria