I. Břetislav cseh fejedelem

I. Břetislav,^[2] magyarosan Bretiszláv, közkeletű nevén Megújító Břetislav (csehül: Břetislav I. Obnovitel), a cseh Achilleus^[3] (csehül: český Achilles), (1002 körül^[4] – 1055. január 10.^[5]) cseh fejedelem 1034-től haláláig; Csehországhoz csatolta Morvaországot.^[5]

I. Břetislav
Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1034 – 1055. január 10.
Elődje	Ulrik
Utódja	II. Spitihnyev
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Přemysl-ház
Született	1002 Prága
Elhunyt	1055. január 10. Chrudim[1]
Nyughelye	Szent Vitus-székesegyház, Prága[1]
Édesapja	Ulrik
Édesanyja	Božena
Házastársa	Schweinfurti Judit
Gyermekei	II. Vratiszláv cseh király Jaromír II. Spytihněv cseh fejedelem Conrad I, Duke of Bohemia Otto I of Olomouc
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Břetislav témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

ábrázolás Břetiszláv dénárjáról

Jaromír és Břetiszláv (Josef Mathauser (1846–1917) festménye

Még herceg korában 1029-ben elfoglalta Morvaországot, amelyet édesapja, Ulrik életében ő kormányozott.^[3] Édesapját, Ulrikot követte a trónon egy dinasztikus küzdelemmel teli időszak után.^[5] Folytatta a korábban Lengyelországgal szemben elvesztett területek visszahódítását:^[5] 1039.^[3] Két nagy hadjáratban nemcsak Morvaországot, hanem Sziléziát és Krakkót is visszaszerezte.^[6] Elfoglalta Poznańt és Gnieznót is.^[7] A nagy nyugati szláv ország megteremtésére irányuló becsvágya azonban nyugtalanította III. Henrik német-római császárt,^[7] aki fegyveres támadást indított,^[7] és Bretiszlávot csapatai kivonására kényszerítette egész Lengyelországból, leszámítva Sziléziát^[7] (amely néhány évvel később mégis visszakerült Lengyelországhoz^[7]). Henriknek 1041-ben Regensburgban kénytelen volt hűbéri esküt tenni.^[3] Meghiúsultak Bretiszláv azon erőfeszítései is, hogy a mai Szlovákia területét megszerezze Magyar Királyságtól.^[7]

Annak érdekében, hogy véget vessen a szűnni nem akaró küzdelmeknek, amelyek minden trónutódlás alkalmával veszélyeztették Csehországot, a nemesség egyetértésével úgy rendelkezett, hogy a Přemysl ház legidősebb tagja legyen Csehország uralkodója,^[7] így legidősebb fia, II. Spitihnyev követte trónon.^[7] Az általa alkotott törvények később Morvaországban jelentek meg «Jura Conradi I.» címmel.^[3]

Családfa

II. Boleszláv * 932 † 999. II. 7.

Emma

?

?

Ulrik * 975 k. † 1034. XI. 9.

Bozena

				I. Břetislav * 1002. † 1055. I. 10.		Schweinfurti Judit * 1003 † 1058. VIII. 2. OO
II. Spitihnyev * 1031 † 1061. I. 28.		II. Vratiszláv * 1032/1033 † 1092. I. 14.		I. Konrád * 1035 k. † 1090. IX. 6.		Jaromír * 1040 k. † 1090. VI. 26.		Ottó * 1045 † 1087. VI. 9.

Břetislav sírja