II. Vratiszláv cseh király

II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv^[1] (csehül: Vratislav II.), (1032^[2]/1033 körül^[1] – 1092. január 14.^[1][3]) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig.

II. Vratiszláv
Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1061 – 1085. június 15.
Elődje	II. Spytihněv
Utódja	nem volt
Csehország királya
Uralkodási ideje
1085. június 15. – 1092. január 14.
Elődje	nem volt
Utódja	II. Břetiszláv
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Přemysl-ház
Született	1032 vagy 1033
Elhunyt	1092. január 14. Csehország
Nyughelye	Vyšehrad
Édesapja	I. Břetiszláv
Édesanyja	Schweinfurti Judit
Testvére(i)	Otto I of Olomouc II. Spytihněv cseh fejedelem Conrad I, Duke of Bohemia Jaromír
Házastársa	Adelhaid cseh fejedelemné Świętosława of Poland
Gyermekei	Přemysl Judit lengyel fejedelemné II. Bořivoj cseh fejedelem I. Ulászló cseh fejedelem I. Szobeszláv cseh fejedelem Boleslav Judita Grojčská II. Břetislav cseh fejedelem Vratislav
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vratiszláv témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

I. Břetiszláv és Jitka fiaként született.^[3] Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege.^[3] Fivére, II. Spitihnyev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét,^[3] így Vratiszláv Magyarországra menekült.^[3] Első feleségének halála után még itt elvette Adelhaid hercegnőt,^[3] Salamon magyar király nővérét. Nem sokkal ezután felajánlották neki Csehország trónját^[3] (1061^[3]). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét.^[3] Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád),^[3] 1063-ban megalapította a brünni püspökséget,^[4] amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett.^[5] Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban.^[5] II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül.^[5] A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt.^[5] Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban^[1] királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát.^[1] (1075–1081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.^[5][6])

Hosszú uralkodása alatt megerősödött a országa, ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beleegyezését kérte szláv liturgia tartására.^[5] Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását:^[1] a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének.^[5]

Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt.^[7] Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt.^[7] Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el.^[7]

Családfa

Vratislav megkoronázása (Josef Mathauser (1846–1917) festménye)

Vratiszláv dénárja (A oldal)

Vratiszláv dénárja (B oldal)

Ulrik † 1034. XI. 9.

Božena ? † 1052 után

Henrik zm. 1017

Gerberga † 1036 után

I. Břetiszláv * 1002 k. † 1055. I. 10.

Schweinfurti Judit * 1010/1015 † 1058. VIII. 2.

1 ismeretlen		2 Adelhaid * 1040 † 1062. I. 27. OO    1057 k.		II. Vratiszláv * 1032 † 1092. I. 14.		3 Svatava * 1046-1048 † 1126. IX. 1. OO   1062
	2		2		2		2
II. Břetiszláv † 1100. XII. 22.		Vratiszláv * 1061		Judit * 1056/1058 † 1086. XII. 25.		Ludmilla † 1100 után
	3		3		3		3		3
Boleszláv * 1062 után † 1091. VIII. 11.		II. Borivoj * 1064? † 1124. II. 2.		I. Ulászló * 1065 k. † 1125. IV. 12.		Judit Grojčská * 1066? † 1108. XII. 17.		I. Szobeszláv * 1087 ? † 1140. II. 14.